Az elfogadott törvényből mások mellett a következő vehető ki: emelkedik az üzemanyagok jövedéki adója; hatályos marad több szektoriális különadó; itt a tranzakciós illeték, az energiaellátók jövedelemadója, nem mellesleg zöldadó lett a légitársaságok extraprofit-adójából. Mi indokolta e döntéseket?

Több indoka is volt a döntéseknek - írja a mandiner.hu.

Egyfelől a közelmúltban elfogadott adótörvény segít megőrizni az elmúlt években elért eredményeket azáltal, hogy törvényi szinten is rögzít számos, eddig rendeleti szinten megjelenő kedvezményt. Másfelől pedig az egyes uniós jogharmonizációs kötelezettségekből eredő módosításokat rögzíti. Hangsúlyozva a folytonosságot – annak ellenére, hogy a mostani helyzet jelentősen eltér a korábbiaktól – elsősorban – a közelünkben dúló háború miatt.

Ám a kormány ebben a helyzetben is megvédi a családbarát adórendszert.

Így tehát marad Európa egyik legalacsonyabb személyi jövedelemadója, a családi adókedvezmények, a négy vagy több gyermeket nevelő anyák, a 30 év alatti anyák és a 25 év alatti fiatalok adómentessége. (A családpolitikai kiadások és a családok számára elérhető adókedvezmények együttes összege jövőre meghaladja a 3300 milliárd forintot, így három és félszer több jut családtámogatásra, mint 2010-ben.)

Kontinuitás van vagy gazdaságfilozófiai váltás történt? – vetik fel sokan mégis az emelések miatt.

A kormány adópolitikája 2010 óta következetes és változatlan:

a munkát terhelő adókat jelentősen csökkenti, az ország működtetéséhez szükséges forrásokat a fogyasztási típusú adókon keresztül szedi be.

A kabinet ezt az adópolitikát mindig is úgy alkalmazta, hogy a munkavállalók és a családok összességében mindig sokkal többet nyertek, mert több pénz maradt náluk. Ennek a gazdaságfilozófiának az eredményeként 19-ről 9 százalékra csökkentettük a társasági adót, a munkáltatói adót pedig 2017 óta folyamatosan csökkentjük: 28,5-ről 13 százalékra. Az látható, hogy továbbra is a fogyasztási, forgalmi adók jelentik a költségvetési bevételek gerincét. Azt, hogy a kormány gazdaságpolitikája jó úton halad, mi sem igazolja jobban, mint az Eurostat jelentése.

E szerint hazánkban negyvenről 34 százalékra javult a GDP-arányos adóterhelés,

amivel szemben az uniós átlag a 42 százalékot közelíti.

Egyes hírek szerint a közeljövőben (!) különféle munkacsoportokat hoz létre a tárca, hogy adóemeléseket készítsen elő. Így van ez?

Nincs így, ez a kormány tényleg az adócsökkentések kormánya, ellentétben a 2010 előtti kormányokkal.

A kabinet az Európai Bizottság kérésére és országspecifikus ajánlásait követve hozza létre a „Közkiadások Felülvizsgálata Munkacsoportot”. A kormány álláspontja azonban továbbra is határozott abban, hogy semmiféle, a magyar családtámogatások vagy épp a rezsicsökkentés eltörlésére irányuló brüsszeli kérésnek nem teszünk eleget.

Ezen kívül a közelmúltban megalakult egy Tárcaközi Bizottság is, amely a vállalkozások foglalkoztatással kapcsolatos adminisztrációs terheinek radikális csökkentését tűzte ki célul.

Mindkét szakmai testület

elsősorban az adórendszer egyszerűsítését, az adószabályoknak való könnyebb megfelelést és a digitalizáció előnyeinek minél nagyobb fokú kihasználását célozza.

Sok más országgal szemben a magyar adópolitika nem a széles rétegek által fizetendő adók általános megemelése mellett döntött, hanem a vállalatok teherviselő képességét és az extraprofit-kilátásokat figyelembe vevő, célzott intézkedések mellett tette le a voksát.

A magánszemélyek jövedelmeit terhelő adókhoz való viszonyunk továbbra sem változott, vagyis a jövőben is arra törekszünk, hogy ha a költségvetés mozgástere azt megengedi, akkor ezeket az adókat tovább tudjuk mérsékelni.

Az adócsökkentéseket hangsúlyozza tehát, nem az emeléseket. Részletezné?

Mint említettem, a munkát terhelő adókat jelentősen csökkentettük az elmúlt években, az ország működtetéséhez szükséges források pedig a fogyasztási típusú adókon keresztül folyik be, de itt is láthatunk adócsökkentéseket.

Ilyen volt például az alapvető élelmiszerek esetében, az elmúlt időszakban pedig az általános forgalmi adó (áfa) esetében egyedi, célzott adócsökkentések valósulnak meg: veszélyhelyzeti kormányrendeleti szinten – a turisztikai szektor erősítése érdekében – a Hop-On Hop-Off buszos szolgáltatás áfakulcsa csökkent 27-ről 5 százalékra idén májustól. Az Országgyűlés által elfogadott adószabályok keretében pedig az Áfa törvény 2024. január 1-jétől úgy változik, hogy a nyomtatott napilapok áfája csökken 5-ról 0 százalékra.

Ettől függetlenül azonban továbbra is a fogyasztási, forgalmi adókra támaszkodik elsődlegesen a költségvetés.

Vagyis?

Szakmai szempontból, ha valamerre érdemes is eltolni a hangsúlyt a munkát terhelő adókról, akkor az egyik legracionálisabb lehetőség éppen a jövedéki adó. Ez ugyanis kizárólag a környezetre és egészségre káros termékeket terheli. Ebbe a sorba illeszkedik a légiforgalmi hozzájárulás is – amit említett –, s amely most kerül át törvényi szintre, és így marad meg hosszabb távon is zöld adóként.

A fogyasztási, forgalmi és zöld adók kapcsán inkább beszélhetünk időről időre való értékkövetésről. Az üzemanyagok hatályos jövedéki adója például több mint 10 éve nőtt utoljára, s most is brüsszeli nyomásra szükséges azt az uniós minimumszinthez igazítani.

Ezt a „minimumszinthez” való igazítást sokan szintén emelésnek tartják.

A most elfogadott adótörvények

semmiféle emelést nem tartalmaznak sem a dohánytermékek, sem az alkoholos termékek esetében.

Mindössze a veszélyhelyzeti rendeleti szintről törvényi szintre került – változatlan feltételek mellett – ezen termékkör szabályozása. A változás kizárólag az üzemanyagokat terhelő jövedéki adót érinti. Magyarországon ennek szintje évek óta az uniós minimum alatt volt, ezért a Bizottság nyomására emeljük jövőre az adó mértékét, az uniós előírásokhoz igazítva 2024. január 1-jétől.

Fontos hangsúlyozni, a benzin jelenlegi adómértéke legutóbb 2010-ben, a gázolajé pedig 2011-ben nőtt, ami az egész Európai Unióban egyedülálló. Sőt, most is csak épp az aktuális uniós adóminimum elérése a kormány célja, amely adószintet már el kellett volna érnünk. Azonban uniós szinten még mindig ez az egyik legalacsonyabb üzemanyag jövedéki adószintet fogja eredményezni.

Milyen további kedvezményekkel kalkulálhatunk akkor?

Több mint 3,5 millió magánszemélyt, vállalkozást és céget érint kedvezően az az adminisztrációs terheket is jelentősen csökkentő szabály, hogy évi két alkalom helyett csak egyszer kell gépjárműadót fizetni. Aki esetleg nem tudja egy összegben megfizetni az adót, az öthavi részletben teheti majd meg.

Szintén jelentős könnyebbséget jelenthet, hogy a jövőben az is megkaphatja a köztartozásmentes igazolást, akinek az adótartozása nem éri el az 5 ezer forintot vagy a köztartozása a 30 ezer forintot. A módosítás következtében így egy apró figyelmetlenség miatt nem fognak az adózók kiesni a köztartozásmentes adózók közül.

Illetve törvényi szintre emelkedik az a szabály, ami alapján szinte megfeleződött az alkotó jellegű munkát végzők – írók, művészek, filmiparban dolgozók – adóterhe.

A szociális hozzájárulási adóban (Szochó) pedig kibővül a megváltozott munkaképességű személyek után járó kedvezmény érvényesítésére jogosultak körével. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében a jövőben a Szochóból részkedvezményt vehet igénybe az a foglalkoztató is, amely olyan súlyos fogyatékossággal élő munkavállalókat foglalkoztat, akik nem a megváltozott munkaképességűek ellátásaiban, hanem fogyatékossági támogatásban vagy vakok személyi járadékában részesülnek.

Kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) pikáns téma volt tavaly. Hogy alakult az átállás, milyen alternatívák álltak fel a katások számára? 

Jóval kedvezőbb feltételeket kínál a lakosságnak értékesítő legkisebb vállalkozók számára az új kata.

Például az eddiginél magasabb, évi 18 millió forint bevételi értékhatárig biztosít egyszerű és kedvezményes adózási módot a legkisebb egyéni vállalkozóknak.

Az adó mértéke pedig mindössze havi 50 ezer forint.

A legfrissebb adatok szerint jelenleg a működő kata-alanyok száma közel 132 ezer. A kata alól kikerülő egyéni vállalkozók számára az átalányadózás jelentette az elsődleges alternatívát. Ez alá napjainkig majd 280 ezer vállalkozás jelentkezett be.

A tevékenység szerinti megoszlást vizsgálva látható, hogy azokban az ágazatokban, ahol a vállalati ügyfeleknek kibocsátott számlák aránya jellemzően alacsony volt – például fodrászat –, az arra jogosult (főállású egyéni vállalkozó) korábbi katás adózók túlnyomó többsége megmaradt az új adónem hatálya alatt.

Azokban az ágazatokban ugyanakkor, amelyek jellemzően üzleti ügyfelek számára bocsátottak ki számlákat, elenyésző az átlépők aránya.

Elmondható, hogy mára az átalányadózás vált a legnépszerűbb adózási formává.

Az átalányadózás átalakításával sikerült egy megfelelő kompromisszumos megoldást kialakítani azon önfoglalkoztató egyéni vállalkozók számára is, akik bár nem tartoztak a kata eredeti célcsoportjába, de szintén jelentős igényük volt egy egyszerűen adminisztrálható, kedvező adónemre.

Nyitókép: PM