Az általános vélekedés szerint a kihívásokkal küzdő katolikus egyház élére olyan személyt keresnek, akinek lesz ideje reformokat végrehajtani, így a 70 év körüli vagy annál fiatalabb bíborosok esélyei a legjobbak.
Az origo.hu szerint - amely a mandiner.hu-ra hivatkozik - a magyarországi katolikus egyház vezetőjét már XVI. Benedek lemondása után is emlegették a pápai szék esélyeseként, de 2013-ban még viszonylag fiatal kora miatt nem valósult meg ez a forgatókönyv, tíz évvel később azonban
ERDŐ PÉTER SZÁMÍT AZ ELSŐ SZÁMÚ JELÖLTNEK A SZAKÉRTŐK SZERINT.
Az elemzés szerint az ideálisnak életkoron túl mellette szól, hogy egyházvezetői, pásztori gyakorlattal is rendelkezik, valamint meg tudja szólítani a konzervatívokat, anélkül, hogy túlzottan taszítaná a „progresszíveket".
Erdő igyekszik minél jobban javítani a katolikusok és az ortodox egyházak kapcsolatát, ami azért fontos, mert a Vatikán számára ez fontosabb ökumenikus cél, mint a protestáns egyházakkal való egység
– írja az olasz lap, amely szerint
A MAGYAR BÍBOROS SOK SZEMPONTBÓL A NEMRÉG SZENTTÉ AVATOTT II. JÁNOS PÁL UTÓDJÁNAK LENNE TEKINTHETŐ.
A pápaválasztó konklávé a 80 évesnél fiatalabb bíborosokból áll, ezek száma 2023. decemberében 137 fő. Ők döntenek majd a jelenleg 87 éves Ferenc pápa utódjáról. Az elmúlt két évszázadban a pápák a bíborosok közül kerültek ki. A szavazás a vatikáni Sixtus-kápolna zárt ajtói mögött történik, titkos döntéssel. A szavazás általában 1-2 napig tart, bár volt, amikor közel egy hétbe telt az utód kiválasztása.
