Az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) új felmérése szerint a júniusi európai parlamenti (EP) választásokon a populista jobboldal hatalmas teret fog nyerni, és akár még az intézmény egyik legerősebb frakciójává is válhatnak – írta a Politicóra hivatkozva a vg.hu.

A szerdán közzétett felmérés szerint a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia (ID) párt nagyarányú gyarapodásra számíthat, és mintegy 40 képviselővel bővülve 98 mandátumot szerezhet a Parlamentben, ezzel az intézmény harmadik legnagyobb csoportjává válva.

Ezzel párhuzamosan pedig a jobboldali Európai Konzervatívok és Reformisták (ECR) frakciója is várhatóan erősödni fog.

A bővülés ellenére azonban valószínűleg nem fogják letaszítani sem a jobbközép Európai Néppártot (EPP), sem pedig a baloldali Szocialisták és Demokraták (S&D) pártot a trónjáról.

Ám mivel sokkal több EP-képviselő lenne a politikai spektrum jobb oldalán, a súlypont a parlamentben a liberális frakcióról a Néppárt felé tolódna el, amely várhatóan a legnagyobb képviselőcsoport élére állna az ID és az ECR csatlakozásával. Ez pedig a következő bizottsági elnök megválasztását, és így Brüsszel új politikai irányát is befolyásolni tudná.

Igaz, az EPP vezetője, Manfred Weber hivatalosan kizárta, hogy együttműködne a szélsőjobboldali erőkkel – az alternatíva azonban ahhoz a baloldali többséghez való csatlakozás, amely 2019 óta döntő szerepet játszik az éghajlati és zöldpolitikák, valamint a migrációs ügyek előmozdításában.

Weber összeállhat a szélsőjobboldallal, amelyet a Néppárt így kordában tudna tartani. Vagy csatlakozik a baloldalhoz, és dacból szembemehet a saját nézeteivel és a szavazóival

– figyelmeztetett Simon Hix, az Európai Egyetemi Intézet politikatudományi professzora.

A jobboldal parlamenti térnyerése akadályozhatja a zöldpolitikát, hatással lehet a külügyekre, és növelheti az oroszpárti hangokat. Ezzel párhuzamosan az unió legsürgetőbb problémáira, többek között az ukrajnai háborúra, a migrációs válságra és az energiafüggetlenségre is választ adhatna.