Az Európai Unió addig ráncigálta a sárkány bajszát, amíg az morcos nem lett. Kína felvette a kereskedelmi háborús kesztyűt, és már az első csapása nagyon fog fájni - írja a Makronóm.
Hatalmas pofont kapott az Európai Unió. Az Ursula von der Leyen fémjelezte Kínától való függetlenedés, közismertebb nevén „kockázatmentesítés” a kezdetektől szálka volt Peking szemében. A kínai vezetés nem egyszer világosan elmondta: mindegy, hogyan zsonglőrködik a Nyugat a kifejezésekkel, a lényeg az ő értelmezésükben ugyanaz, vagyis minden országuk elleni kereskedelmi szankciót vagy tiltást Kína elszigetelésére és kivéreztetésére tett kísérletként fognak fel.
Miután az Európai Bizottság több tagország kételye és tiltakozása ellenére az USA nyomására tovább ütötte a vasat, Peking most bejelentette:
jövő hónaptól korlátozza a kritikus ásványianyag-exportját, különös tekintettel a galliumra és a germániumra.
Korbácscsapás ez az Európai Unió zéró kibocsátási, zöldátállási és technológiai terveire. A két anyag kulcsfontosságú a chipgyártás, a távközlés és az elektromos járműipar számára – számol be a Bloomberg.
Az EU a számára létfontosságú gallium 71 százalékát, míg a germánium 45 százalékát szerzi be Kínából.
A döntés egyben jól rávilágít, mennyire üres Európa függetlenedési szándéka, és mennyire elhamarkodott volt minden lehetséges helyen azt kommunikálni, hogy az Európai Unió határozottan képes és el is fog szakadni a kínai kereskedelemtől.
Ebben a játszmában nem az EU irányít
A kínai válaszlépésre néhány héttel azután került sor, hogy az EU bemutatta új gazdaságbiztonsági stratégiáját, amelyben a kritikus technológiai kereskedelem feletti jogot is gyakorolná tagállami szinten, vagyis nemzetbiztonsági szempontokra hivatkozva megtilthatna egyes uniós államoknak kínai befektetéseket.
Pedig az EU gazdasága alig élte túl az Oroszország ellen hozott szankciókat is. A tomboló infláció mellett az energiaválság miatt egész iparágak működése került veszélybe, de az Európai Bizottság újra nekiszaladt ugyanannak a falnak, ezúttal azonban a világ második legnagyobb gazdasága és a globális kereskedelem nehézsúlyúja az ellenfél, aki habozás nélkül ütött vissza, válaszul az első pofonra. A Bloomberg a Bruegel agytröszt elemzőjét idézi, aki egyetlen tűpontos mondatban foglalta össze a pekingi választ: „Kína lépése világosan megmutatta, hogy kié a fölény ebben a játszmában”.
Korai izmozás
Az Európai Bizottság iránymutatásának megfelelően egyes tagállamok igyekeznek vállalataikat lebeszélni a kínai kapcsolatok szorosabbra fűzéséről. Hollandiában a kormány döntése értelmében betiltották a csúcstechnológiás félvezetők gyártásához szükséges berendezések eladását Kínának (rímelve az amerikai–kínai chipháború nyitólépésére, az USA exporttilalmára). Más országok hevesen tiltakoznak a befolyásolás ellen, Németország autógyártói például csoportosan és egyenként is hűvösen átnéztek Olaf Scholzon, amikor az a kínai kapcsolatok lazítását kérte tőlük.
Az EU márciusban jelentette be a kritikus nyersanyagokról szóló törvényét, amely egyrészt felpörgetné az eddigi – bürokratikus intézkedések sorozata miatt – csigalassúságú bányászati engedélyezési eljárást, másrészt olyan nyersanyaggal rendelkező országok kereskedelmi bevonását tűzte ki célul, amelyek segítségével enyhíthet a kínai kereskedelmi függőségen.
A Green Deal, amelynek célja, hogy 2050-re klímasemlegessé tegye a régiót, akkora mennyiségű kritikus nyersanyagot használna fel, amelynek Európa egyáltalán nincs birtokában.
Az eddig hatásosan prosperáló kínai kereskedelmet felrúgni szándékozó – politikai és nem gazdasági – akarat nem volt hajlandó figyelembe venni a leglogikusabb és legérthetőbb kritikákat sem,
amelyek világos érvekkel támasztották alá: Európa nagymértékben függ Kínától a tiszta technológiák és a kritikus nyersanyagok tekintetében, így minden újabb feszültség és a kapcsolatok romlásának eszkalációja csak ront az EU zöldátállási esélyein.
A kínai válasz világos és egyértelmű volt. Lehet kockázatmentesíteni, de akkor Peking is úgy besegít, hogy beleroppanhat az EU összes terve a zöld jövővel kapcsolatban, a Green Deal pedig Pink Dreammé válik.
Fotó: MTI/EPA pool/Rungrodzs Jongrit
Forrás: makronom.eu
