Több mint 800 ezer, horgászigazolvánnyal rendelkező pecás van Magyarországon, és ez a szám egyre nő. Őket és a hazai turizmust szolgálja a formálódó Nemzeti Horgászturisztikai Stratégia, amihez most felmérést is készítettek - itt az eredmény! A statisztikákból kiderül, hogy a pecások hogyan kerültek bele a víz szeretetének világába, és hogy hol szeretnek leginkább a hobbijuknak élni. A témában tartott sajtótájékoztatón kiderült, hogy több mint 4500 magyar horgász töltötte ki a kérdőívet - írja a Ripost.
Megkérdezték a pecások véleményét arról, milyen újításokra, korszerűsítésekre van szükség a horgászturizmus fellendítéséhez. A Magyar Országos Horgász Szövetség (Mohosz) májusban jelentette be, hogy a Miniszterelnökséggel és a Miniszterelnöki Kabinetirodával együttműködve azon dolgozik, hogy még jobban fellendítsék hazánkban a horgászturizmust és fejlesszék az ehhez kapcsolódó infrastruktúrát. A munka tavasszal kezdődött, mostanra pedig begyűjtötték és összegezték a horgászok javaslatait.
Több mint 4500-an töltötték ki a kérdőívet
A több mint 4500 horgász által kitöltött felmérésből kiderült: a magyar pecások többsége gyerekként szeret bele ebbe a hobbiba, és a család többi tagja is hódol ennek a szenvedélynek. Átlagosan 38 napot tölt egy-egy horgász egy évben a vízparton, és közülük többen több napos túrákon is részt vesznek. A többség hajlandó akár száz kilométernél is többet utazni a kapitális fogás reményében.
A legnépszerűbb vizekről is készült felmérés. A válaszadók többsége a természetes tavakat, folyókat részesíti előnyben.
A legtöbben a Balatonra járnak horgászni, de nagyon népszerű a Tisza, a Tisza-tó, a Duna és a Ráckevei-Soroksári Duna-ág is.
Külföldi túráknál pedig Olaszországot, Spanyolországot Romániát és Szlovéniát látogatják legtöbben, de érdekes, hogy az Egyesült Államok is nagyon népszerű a magyar horgászok körében.
„A legfontosabb a horgászok véleménye”
A felmérést ismertető sajtótájékoztatón hangsúlyozták: kiderült, hogy a horgászoknak nem az ár a legfontosabb, szívesen adnak ki több pénzt is, ha megfelelő szolgáltatásokkal, infrastruktúrával és természetesen jó halállománnyal rendelkezik az adott tó vagy szálláshely.
Nagyon örülök, hogy 550 szervezet és több mint 4500 horgász töltötte ki a kérdőívet, hiszen az ő véleményük a legfontosabb. Olyan kérdéseket tettünk fel, hogyan menjünk tovább, miket kell fejlesztenünk. Úgy gondolom, ezekre választ kaptunk. Hangsúlyozni szeretném, nagyon komoly nemzetgazdasági jelentősége van a horgászturizmusnak. Azokba az országokba, ahol ezt felismerték, rengeteg turista érkezik, hogy hódoljon szenvedélyének, és természetesen sok pénzt is otthagynak egy-egy horgászat során, ráadásul többen vissza is térnek
– idézte Szűcs Lajos, a Mohosz elnökének szavait a Bors.
2025-ben kezdődhet a megvalósítás
Az Országos Horgászszervezeti Központ (OHSZK) főigazgatója, Dérer István arról beszélt lapunknak, hogy még ebben az évben véglegesítik a Nemzeti Horgászturisztikai Stratégiát, majd reményeik szerint a kormány el is fogadja azt, és megkezdődhet a végrehajtásra való felkészülés.
A jövő év a tervezésről szól majd, és ha minden gazdasági tényező a tervek szerint alakul, akkor 2025-ben már a fizikai megvalósítás első lépései is megkezdődhetnek. Hétéves stratégiában gondolkodunk, 2030 a végcél. Addigra szeretnénk befejezni egy olyan fejlesztést, amelynek nemcsak a horgászok, hanem minden vízparti túrázó és ott lakó személy is a haszonélvezője
– fogalmazott a lapnak Dérer István.
Nyitrai Zsolt, a miniszterelnök főtanácsadója a sajtótájékoztatón hangsúlyozta:
Úgy gondolom, a legfontosabb, hogy napirenden tartsuk a horgászat ügyét, az azzal kapcsolatos jövőt. Kimondhatjuk: a magyar horgászok számíthatnak a kormányra. Biztos vagyok benne, hogy közös munkával jóval többet ki tudunk hozni ebből a területből, mint eddig. Ugyanakkor hangsúlyozni szeretném, hogy az elmúlt időszakban is folyamatos volt a fejlődés
– nyilatkozta Nyitrai Zsolt a lapnak.
Fotó: Unsplash.com/Illusztráció
Fotó: BS
Forrás: ripost.hu
