Emlékezés: Éppen 100 éve, Párizsban lépett pályára az első vasi olimpikon

hv • 2024. augusztus 09., péntek •
Különleges jubileumot ünnepeltek tegnap Sorkifaludon. A falu szülötte, Dr.Csejthey Lajos éppen száz évvel ezelőtt, 1924-ben, Párizsban képviselte Magyarországot az olimpiai játékokon. A sportpályán és a civil életben is rendkívül sikeres ember így lett Vas vármegye első olimpikonja.
Emlékezés: Éppen 100 éve, Párizsban lépett pályára az első vasi olimpikon

Szépszámú érdeklődő gyűlt össze a Szombathelytől mintegy 15 kilométerre fekvő község milleneumi parkjában. A megjelenteket Erős Zoltán jelenlegi és Baranyai  Ádám októbertől hivatalba lépő polgármester köszöntötte. A helyi iskolások sportos versei után Horváth Vilmos, a Halmay Zoltán Olimpiai Hagyományőrző Egyesület alapító elnöke idézte fel – az önkormányzattal 17 éve közösen állított Csejthey- emlékműnél – az egykori kiváló gerelyhajító pályafutását. 

-    Az egykori Dömötöriben ( a mai Sorkifalud része) 1894-ben született, kétméteres, a korabeli sajtóban csak Szőke Óriásként emlegetett gerelyhajító 1919 és 1924 között ötször nyerte meg az országos bajnokságot. A BEAC atlétája 1921-ben 61,20 méteres dobásával magyar csúcstartó is volt, így joggal utazhatott a párizsi ötkarikás játékokra. A 85 napig elhúzódó olimpia közepén meg rendezett megnyitón ő vihette a ’Hongrie” táblát. A július 6-iki gerelyhajító versenyen a tisztességes 9. helyen végzett a 29 fős mezőnyben. A játékok után kis ideig még sportolt, de azután kiújuló vállsérülése után felhagyott vele. Ezután teljes erejével az orvosi pályája felé fordult- foglalta össze Csejtehy Lajos pályafutását a sporttörténész.

-    Csejthey Lajos nagyon komoly szakmai karrier épített fel. 1924-től Vasváron tisztiorvosként és fogorvosként is tevékenykedett. Ő szervezte meg az első tüdőszűrést Vas vármegyében. Szakmai tudásával, intelligenciájával, szegények iránti segítőkészségével rendkívül népszerű volt a kisvárosban – idézte fel az olimpikon civil életét Gál László, a Halmay Zoltán Olimpiai Hagyományőrző Egyesület elnöke. Gyakran saját pénzéből vásárolta meg páciensei gyógyszerét. 1941-ben saját kérésére - családi okok miatt – kérte Csornára való áthelyezését. Itt, a rábaközi kisvárosban sem tagadta meg önmagát. Rövid időn belül Csorna vezető orvosává vált, akiért rajongtak az emberek. 1954 után, már mint a KÖJÁL főorvosa ment nyugdíjba, Utolsó éveiben súlyos betegségek gyötörték, ápolásra szorult. 1997 augusztusában hunyt el az első vasi olimpikon.
A megemlékezés zárásaként a részvevők megkoszorúzták a bajnok emlékművét.

közösség

további frisss

lap tetejére