Miután megválasztották köztársasági elnöknek, először tartott beszédet Sulyok Tamás, aki az Országgyűlés előtt szólalt fel - írja a Világgazdaság.
Azzal kezdte mondanivalóját, hogy nemcsak megválasztott államfőként, hanem egyben az Alkotmánybíróság elnökeként is áll most itt, ez pedig behatárolja a lehetőségeit. „Sem nem elegáns, sem nem helyénvaló politikai beszéddel megnyilvánulni. Ez a tilalom viszont összhangban van a személyes életutammal” – fogalmazott.
Azt mondta, hogy neki megadatott, hogy dolgozhatott a végeken és a váraknál egyaránt. Ezzel arra utalt, hogy szabad ügyvédként és a legfőbb jogi hivatal, az Alkotmánybíróság élén is állt. A jogászi pálya náluk családi hagyomány, őt a jog szeretete nyomja. Mottója pedig,
tisztességesen élni, mást nem bántani, mindenkinek megadni azt, ami őt illeti.
Ám arra is felhívta a figyelmet, hogy nem szakbarbárok, hiszen felesége és édesanyja sem jogász. Megköszönte a család szeretetét, a szüleinek külön is, akik most odaátról drukkolnak neki. Magyart és keresztényt faragtak belőle. Külön köszönetet mondott a feleségének, Zsuzsának, aki ötven éve áll mellette.
Nélküle nem lehetnék az, aki vagyok
– közölte, mire a parlamenti patkóban vastaps tört ki. De megköszönte gyermekeinek és unokáinak a feltétel nélküli szeretetet, ők adják végső soron az élete értelmét.
Mire készül Magyarország új köztársasági elnöke?
Sulyok Tamás rátért arra, hogyan tekint a rá váró feladatra. Leszögezte, hogy az állam garanciális szabályokkal szorítja keretek közé a működését, és minden hatalom csak a jog kereti között értelmezhető. Mint rávilágított, a jog értékeket hordoz, és ezeknek az egymással szembeni kiegyenlítése a lényeg. Ez szép és nemes feladat, azonban egyben kihívás is. Kijelentette, hogy a jog értékei különböznek a politikaiaktól, mert az előbbiek pontosan meghatározottak, az utóbbiaknál viszont ez vita tárgya.
Láthatjuk, hogyan vész el Európában a jogállam, hogyan vész el a tisztán haszonelvű megközelítés során. Én pedig elsősorban éppen közjogi, alkotmányjogi problémákat tudok érzékelni a rendszerből
– mutatott rá. Kiemelte az Alkotmánybíróság vitakultúráját, amely a kollektív bölcsesség mentén zajlik. „Azt tudom ígérni, hogy a köztársasági elnöki székből is az alkotmányos alapjogok és értékek kiegyenlítésén fogok munkálkodni. Bizalom nélkül minden összeomlik, ez a nemzet egységének alapja. Az előítéletektől mentes, kölcsönös megértésre szeretnék építeni” – sorolta. Ezzel összefüggésben bejelentette, hogy mind a kitüntetések esetében, mind a kegyelmi döntésekben a lehető legszélesebb transzparenciára fog törekedni.
Azt is aláhúzta, hogy mindig számíthatnak majd rá az elesettek.
Azt is leszögezte, hogy a magyarság európaiság nélkül nem értelmezhető. Az a közjogi szabadságharc, amit az elődök évszázadokon keresztül folytattak, csak ebben a dimenzióban értelmezhető. Aki magyar, az európai is. De hogy milyen lesz az európai jövő, az mindegyik tagállamon múlik. Ő olyan európai jövőt szeretne, amelyben az értékek többet jelentenek az érdekeknél. Ennek kapcsán megjegyezte: nem léteznek a tagállamoktól független európai érték.
Végezetül arra is kitért, hogy Trianon óta soha nem volt reálisabb, hogy a magyar identitás feloldódik. Pedig ennek megőrzése alapfeltétel. Éppen ezért az állami szuverenitás kérdését is az alkotmányjog szemüvegén keresztül közelíti meg.
Fotó: Koszticsák Szilárd
Forrás: vg.hu
