Gyakorlatilag megállapodtak a háttérben szakszervezetek és a munkáltatók a minimálbér és a garantált bérminimum új összegéről, a végleges béralku bejelentésére csütörtökön kerülhet sor a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülése után - írja a Mandiner.

Mennyivel nő a minimálbér és a bérminimum?

A Mandiner úgy értesült, hogy a legfontosabb kérdés eldőlni látszik: a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 10 százalékkal emelkedhet, várhatóan decembertől. Információink szerint az előrehozott béremelés is megvalósulhat, noha a munkáltatók korábban egyösszegű, adó- és járulékmentes egyszeri bérkompenzációra tettek javaslatot. A kormány ezt elvetette, mivel a legfeljebb 100 ezer forintos kifizetés nem lett volna kötelező, így sokan kimaradtak volna az inflációs kompenzációból.

A minimálbér 

• 15 százalékkal emelkedhet. Bruttó összege így 232 ezer forintról 266 800 forintra nőne,
• a kedvezmények nélkül számolt nettó összeg pedig 154 200 forintról 177 500 forintra emelkedhet.

A garantált bérminimum

• 10 százalékkal nőhet, bruttó 296 400 forintról 326 ezer forintra,
• kedvezmények nélkül számolva nettó 197 100 forintról 216 800 forintra emelkedhet az összeg.

Úgy tudjuk, a korábbi évekhez hasonlóan a bérmegállapodás bérajánlást is tartalmazhat, ami elsősorban az állami vállalatok munkavállalóinak bérrendezéséhez adhat iránymutatást, noha a többi vállalkozásnak is illik figyelembe vennie a minden munkavállalóra érvényes ajánlást. Ennek pontos mértékéről egyelőre keveset tudni, de több mint valószínű, hogy a bérajánlás is kétszámjegyű lesz.

A munkáltatók megígérték: recesszió után jöhet a béremelés

A legutóbbi egyeztetésen a munkáltatók jelezték, egyelőre a végleges javaslatukkal megvárják a harmadik negyedéves GDP adatot, mivel a nem exportáló vállalkozások a belső fogyasztás visszaesése miatt nehézségeket tapasztalnak, így a garantált bérminimum kétszámjegyű emelése gondot okozhat a legkisebb cégeknek. 

Perlusz László, a Vállalkozók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára a Mandiner megkeresésére korábban arra emlékeztetett, a munkáltatói oldal a bértárgyalások kezdetétől jelezte, hogy a harmadik negyedéves GDP adatok megjelenését követően, vagyis november 15 után alakítja ki végleges álláspontját a garantált bérminimum emelésének mértékéről és a legkisebb keresetek előrehozott, decemberi korrekciójáról.

Nőtt a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest, a harmadik negyedévben 0,9 százalékkal bővült a GDP. Ez fordulatot jelent: Magyarországon véget ért a recesszió. 

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a múlt héten egyértelműen a szakszervezetek mellé állt és jelezte, a hazai fogyasztás újbóli felpörgetése elengedhetetlen ahhoz, hogy a hazai vállalkozások és a gazdaság ismét tartós növekedési pályára állhasson, ezért a legkisebb keresetek kétszámjegyű emelését támogatja. A következő években pedig a kormány célja, hogy ismét legalább évi öt százalékkal emelkedjenek a reálkeresetek.

A minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emeléséről szóló megállapodást támogatja az is, hogy az infláció ismét egyszámjegyű lett. A fogyasztói árak emelkedése átlagosan 9,9 százalék volt októberben, éves alapon. 

Perlusz László korábban a Mandinernek azt is kiemelte, 

nem kizárólag a GDP adathoz kötik a garantált bérminimum emelését, hanem figyelembe veszik azokat a kedvező folyamatokat is, amelyek a gazdaság újbóli növekedése felé mutatnak 2024-től.

Mindez tehát alátámasztja, hogy a minimálbérhez képest jóval több munkavállalót érintő garantált bérminimum emelése elérheti a 10 százalékot.

A szakszervezetek garanciát kérnek a bérreformra

A Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetsége korábban jelezte, azt kérik, hogy a 2024-re vonatkozó bérmegállapodás után, de még ebben az évben elkezdődjenek a tárgyalások annak a hosszútávú bérstratégiának a kidolgozásáról, amely meghatározza a következő éveket, és amelynek egyik legfontosabb eleme az országos garantált bérminimum megszűnése. A középfokú végzettséghez kötött legkisebb kötelező keresetet ágazati bérminimumok váltanák fel. 

Ehhez ugyanakkor a következő években életet kell lehetni az úgynevezett Ágazati Párbeszéd Bizottságokba, amelyek tagjai a munkavállalók és a munkáltatók képviselői lennének. A hatályos törvények lehetővé teszik ezek érdemi működését, ám apróbb korrekcióra az átmeneti időszakra szükség lehet. A két független konföderáció az óriási bérreformmal kapcsolatos alapfeltételeket már a csütörtökön megszülető megállapodásba is belefoglalná.

A Gyurcsány-barát szakszervezet idén is szabotálná a megállapodást 

Egyelőre kérdéses, hogy a VKF keretében köttetik-e meg a bérmegállapodás, vagy a baloldalhoz ezer szálon kötődő Magyar Szakszervezeti Szövetség – hasonlóan a korábbi évekhez – idén is elkaszálja a szociális párbeszéd keretin belül kötendő egyezséget. 

A MASZSZ az utolsó pillanatban, a legutóbbi, múltheti tárgyalási forduló előtt új javaslatot mutatott be a másik két konföderációnak, amelyben legalább 15-20 százalékos béremelést követelt. Ez meglepte a független szakszervezeteket, amelyek az elmúlt hónapokban következetesen úgy vélték, a munkavállalói követelésekkel kapcsolatban ugyanazt az álláspontot képviseli mindhárom országos szakszervezet.

Ha a MASZSZ nem írja alá a bérmegállapodást, akkor várhatóan a többségi döntés értelmében a kormány saját hatáskörben hirdeti ki kormányrendeletben a megállapodás tartalmát. Ez ugyanakkor nem kötelessége a kormánynak, vagyis

ha a Gyurcsány Ferenccel és pártjával kiváló viszonyt ápoló Magyar Szakszervezeti Szövetség politikai érdekből nem megy bele a bérmegállapodásba, az is előfordulhat, hogy nem változik sem a minimálbér, sem a garantált bérminimum összege, ahogy erre 2021-ben már volt példa, amikor csak februártól nőttek a legkisebb keresetek.

Több mint egymillió embert érint a minimálbérek emelése

A minimálbér emelése közvetlenül 250 ezer munkavállalót érint. A legkisebb bér emelésének ugyanakkor tovagyűrűző hatása van, mivel a legtöbb szociális juttatás és kisgyermek neveléséhez köthető támogatás számítási alapja, de egyebek mellett befolyásolja az őstermelők kedvezményét vagy az állami cégek vezetőinek fizetését is.

A garantált bérminimum emelése közvetlenül 800 ezer munkavállalót érint. A középfokú végzettséghez kötött munkakörökben adható legkisebb fizetés emelésének ugyanakkor szintén széleskörű hatása van: nagyjából 200-250 ezer munkavállalónak a fizetését is emelnie kell a munkáltatóknak a bértorlódás kezelése érdekében. Az érintettek a bérminimum összegénél jelenleg többet keresnek, ám az emelés után keresetük – korrekció nélkül – már nem érné el az új összeget.

Nyitókép: Getty Images
Forrás: mandiner.hu