A Magyar Országos Közjegyzői Kamara tapasztalatai szerint egyre tudatosabbá válnak a bérlők és a bérbeadók az ingatlanpiacon. Ezt jelzi, hogy az elmúlt három évben csaknem 15 százalékkal nőtt a közjegyző előtt készített bérleti szerződések száma – olvasható a Mandineren.

A portál rávilágít: jellemzően cégek kötnek közokiratba foglalt szerződést, magánszemélyek elsősorban akkor, ha a bérbeadó vagy a bérlő külföldi állampolgár. 

A lakáspiacon a legnagyobb változás, hogy a bérbeadók egyoldalú kötelezettségvállalást, úgynevezett kiköltözési nyilatkozatot kérnek a bérlőtől” 

– teszik hozzá.

Az Index kifejti: a magyarországi ingatlanpiaci szakértők is úgy vélekednek, hogy idén már újra fellendülhetnek a befektetések az iroda- és egyéb ipari-kereskedelmi ingatlanok piacán. A szektor a koronavírus-járvány, majd a gazdasági visszaesés miatt nehéz időszakot élt át.

„Kiköltözési nyilatkozat”

A portál aláhúzza: a lakásbérleti piacon népszerű az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat, amit gyakran „kiköltözési nyilatkozatként” tüntetnek fel az ingatlanhirdetésekben. „Ez természetesen olcsóbb, mintha a teljes bérleti szerződést közjegyző készítené el, az abban vállalt kötelezettségeket pedig – a közokiratba foglalt szerződéshez hasonlóan – pereskedés nélkül, bírósági végrehajtás útján is ki lehet kényszeríteni” – fogalmaznak.

Mindegyik fél szempontjából az a legbiztosabb megoldás, ha a bérleti szerződést közjegyző készíti el.

„A bérbeadó így tudja elkerülni a hosszas és költséges pereskedést, ha a bérlő nem fizeti meg a bérleti díjat és az egyéb költségeket, kárt tesz az ingatlanban, vagy a bérleti jogviszony megszűnése után sem hajlandó kiköltözni a bérleményből. De a bérlők számára is egyfajta biztosítékot jelent a közokirat abban a nem várt esetben például, ha a bérbeadó nem fizeti vissza a kaució összegét” – magyarázza a portál.

Nyitókép: MTI/Marjai János
Forrás: mandiner.hu