Hogy milyen okok állnak-e mögött? A legfőbb indok a már jól ismert német ellátórendszer, ami 2015-ben is olyan vonzóvá tette az országot bevándorlók milliói számára. Az ukrán menekültek ugyanis jelentős pénzügyi támogatásban részesülnek annak ellenére, hogy nem vállalnak munkát - írja a Magyar Nemzet.

A menedékkérők havi 502 eurót kapnak határozatlan ideig megélhetési költségeik fedezésére, ez pedig alapjaiban öli ki a munka iránti motivációt belőlük – állítja a Die Welt.

Ezzel szemben Lengyelországban a menekülteknek nyújtott havi juttatás mindössze 66 euró, míg Csehországban ez az összeg eleinte 200 euró, majd öt hónap után 130 euróra csökken. A lengyeleknél emellett akik befogadóközpontokban élnek, azoknak négy hónap után fedezniük kell lakhatási költségeiknek felét. 

A Lengyelországban és Csehországban menedéket kereső ukránok általában rosszabb, alacsonyabb bérezésű munkákat vállalnak. Ezzel szemben Németországban más stratégiát alkalmaznak: a menekülteket hat hónapos nyelvi és integrációs tanfolyamra küldik, hogy végzettségüknek megfelelő pozíciókban helyezkedjenek el. 

Ez a stratégiai ugyanakkor kudarcot vallott: mint arra a Friedrich Ebert Alapítvány agytröszt rámutatott, 2022 októbere óta mindössze egy százalékot nőtt a dolgozó ukránok száma Németországban.

Emellett a bürokrácia sem könnyíti meg az elhelyezkedni vágyó ukránok számát, hosszú hónapokon áttartó biztonsági ellenőrzéseken és más eljárásokon kell átesniük. A legtöbb ország ezt a procedúrát megpróbálta minél rövidebbre szabni, Berlin ez alól kivételt képez.

Július végére egyébként már 4,1 millió fölé emelkedett azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státuszt kaptak az Európai Unió valamely tagállamában – közölte az MTI pénteken.

Borítókép: Kárpátaljai menekültek érkeznek a magyar–ukrán határhoz az Ukrajnában kitört háború elől menekülve (Fotó: Kurucz Árpád )
Forrás: magyarnemzet.hu