Hatalmas mértékben nőtt a mesteremberek keresete 2020 óta, voltak olyan szakmák, ahol azóta duplázódott a jövedelem, miközben az alkalmazott szakmunkások keresete reálértékben csökkent, és egyre jobban lemarad a mesterekétől - olvasható a Világgazdaságon. Megindult a vidéki munkadíjak felzárkózása, így az ottani fizetések gyorsabban nőnek, mint a budapestiek – derül ki a JóSzaki szerdai közleményéből.
Mint írják többek között a klímások, a kőművesek és a szobafestők fizetése is több mint duplájára nőtt 2020, tehát a koronavírus-járvány óta a portál jövedelmi felmérése szerint. Bár ezek nominális adatok, tehát a növekedés reálértéken mintegy 45 százalékkal alacsonyabb, ez még mindig tetemes bővülés reálértéken is.
A közlemény szerint nem panaszkodhatnak a többi szakma vállalkozói sem, az ő jövedelmük is jellemzően több mint 70 százalékkal nőtt,
az átlagos emelkedés 83 százalék, ami 36 százalékos reálkereset-növekedés.
A JóSzaki adataiból az is kiderül, hogy a beosztottként dolgozó szakmunkások korántsem jártak jól, jövedelmük mindössze 9 százalékkal nőtt ugyanezen időben, tehát jelentős reálbércsökkenéssel kellett szembenézniük. Egyes területeken – szobafestők, kőművesek, gipszkartonosok – azonban az alkalmazottak bére is gyorsabban nőtt, mint az országos átlag, ami 38 százalék volt ugyanebben az időben.
A változások hatására tovább nyílt az olló a vállalkozó és az alkalmazott szakemberek jövedelme között, míg a különbség 2020-ban mindössze 1,4-szeres volt, ez ma már 2,4-szeres.
„Ha valaki most vágna építkezésbe vagy lakásfelújításba, arra ne számítson, hogy idén érdemben csökkennek a szakemberek munkadíjai. Az biztos, hogy ma könnyebben és gyorsabban lehet mestert találni, mint akár fél évvel ezelőtt. Ez érdemben javítja a munkálatok hatékonyságát, de a munkadíjak komoly csökkenésével nem érdemes számolni” – mondja Pfenninberger Ádám, a JóSzaki igazgatója.
A szakemberek bérei leginkább az Észak- és Dél-Alföld régióban ugrottak meg a Covid után, az előbbi területen 1,99-szoros, az utóbbiban 1,87-szoros volt a növekedés, míg Budapesten csak 1,57-szorosára nőttek a munkadíjak, annak ellenére, hogy a járvány után az agglomerációban nőtt leginkább az építkezések száma, és egyedül Budapesten nem estek vissza a lakásárak.
Ennek a JóSzaki igazgatója szerint az lehet az oka, hogy
megugrott a mesterek mobilitása, ami magával hozta a fejlett és a hátrányosabb régiók közötti munkadíjkülönbségek csökkenését.
A korábbi különbségek ugyanis annyira nagyra nőttek, hogy egyre jobban megérte mestereket ingáztatni, miközben a külföldi munkavállalás terjedése is világossá tette a mobilitás anyagi előnyeit.
Ami a nettó nominális jövedelmeket illeti; a mesterek keresete mára a legtöbb szakmában elérte vagy megközelítette a havi egymillió forintot. Nettó egymillió forint felett keresnek a klímaszerelők, szobafestők, ácsok, lakatosok és kőművesek, és csak kicsivel marad egymillió alatt a villanyszerelők, illetve a burkolómesterek nettó jövedelme – derül ki a JóSzaki felméréséből.
A klímaszerelők és a kőművesek keresnek a legjobban az alkalmazott szakmunkások közül, több mint 500 ezer forintot visznek haza, míg a szobafestők, burkolók és ácsok 450 és 500 ezer forint közötti nettó jövedelemmel rendelkeznek, ez alatt pedig csak a kertészetben és takarításban dolgozó szakmunkásokat találjuk.
A JóSzaki felméréséből az is látszik, hogy a Covid óta nemcsak a home office, hanem a home made is hódít. „A komoly képesítést és szakértelmet nem feltétlenül igénylő szakmákban, tehát amit a házak, lakások tulajdonosai vagy a kisebb kalákázó társaságok is el tudnak végezni, a szakikeresetek kisebb mértékben emelkedtek. Példa erre a takarítók (három év alatt 40 százalékkal emelkedett 556 ezer forintra), a kertészek (36 százalékkal 707 ezerre) vagy a gipszkartonosok (60 százalékkal 886 ezerre) jövedelme, esetükben messze a halmozott infláció alatti volt a bérnövekedés” – mondja a JóSzaki igazgatója.
Forrás: vg.hu
Fotó: Shutterstock
