Június végén jelent meg a közigazgatási és területfejlesztési miniszter rendelete, amely július 29-étől átlagosan 60 százalékkal felemelte a földhivatali ügyintézés díjait. Navracsics Tibor miniszter indoklása szerint „a földügyi igazgatás finanszírozása nem központi költségvetési forrásokból, hanem elsősorban a térképi adatok és a tulajdoni lapok adatainak értékesítéséből, valamint az ingatlan-nyilvántartási, illetve a földügyi igazgatás körébe eső eljárások igazgatási szolgáltatási díjából történik” - írja az Index.

Az ingatlan-nyilvántartási és térképészeti adatok igazgatási szolgáltatási díjai – az infláció és az utóbbi években tapasztalt bevételkiesések ellenére – a korábbi években nem változtak. Az ingatlanügyi hatóságok stabil működéséhez az igazgatási szolgáltatási díjak korrekciója szükséges a bevételcsökkenések mértékében

– hangsúlyozta az úgynevezett végső előterjesztői indoklás.

Tavaly csökkentették, idén emelték

A mostani díjemelés mindazokat érinti, akik ingatlant adnak-vesznek, ajándékoznak, vagy hitelt vesznek fel. Fontos azonban megjegyezni, hogy a magánszemélyek továbbra is évente kétszer ingyenesen lekérhetik elektronikus dokumentumként a hiteles tulajdoni lapot. Azok számára pedig, akik a fizetős szolgáltatást veszik igénybe, az új díj 4800 forint. Az e-hiteles tulajdoni lapok díját 2023-ban még csökkentette is a parlament – a 2010 óta fizetendő 3600 forintról 3000 forintra, a nem hiteles változat kivezetése mellett.

Az új díjszabás részét képezik az online és személyes ügyintézés során fizetendő díjak is. Ezek a földhivatalokban és a kormányablakokban igényelhető szolgáltatásokat érintik.

Néhány szolgáltatás korábbi és jelenlegi díja:

Zártkertek tulajdonosai, reszkessetek!

Mint arról beszámoltunk, ahhoz, hogy valaki rendezze zártkertjének jogi státuszát, ez év elejétől alaposan a zsebébe kell nyúlnia, hiszen a földtörvény módosításával háromszorosára emelték a földvédelmi járulékot. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos méretű és adottságú föld átminősítéséért akár több százezer forintot fizethet a tulajdonos.

A zártkert mint fogalom mára már csak a köznyelvben és néhány tulajdoni lapon maradt fenn. Pedig jelenleg is mintegy százötvenezren élnek ilyen, meglehetősen bizonytalan jogi státuszú ingatlanban. A zártkert fogalmát egy 1967-es törvény határozta meg:

Zártkert a község (város) külterületének nagyüzemileg nem művelhető, elkülönített része. A zártkertnek az a rendeltetése, hogy az állampolgárok személyi földtulajdona és földhasználata – a belterületen kívül – ott állandósuljon.

A termőföld végleges, más célú hasznosításáért az igénybevétellel érintett termőföld aranykorona-értéke, valamint a törvény mellékletében szereplő táblázat szerinti szorzatának megfelelő forintösszeget kell földvédelmi járulékként fizetni, aminek minimális összege hatvanezer forint. Amennyiben a zártkertet kivonták a művelés alól, a továbbiakban zártkerti művelés alól kivett területként szerepel majd az ingatlan-nyilvántartásban. Bár ezt követően az ingatlan továbbra is külterületnek minősül, azért így – az ingatlanirodák tapasztalatai szerint – sokkalta könnyebbé válhat az értékesítése. Ezzel együtt egy gazdasági épületnek minősített ingatlanra a legtöbb bank nem ad lakáshitelt.

(Borítókép: Németh Emília / Index)
Forrás: index.u