Nem okozott meglepetést a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, amely mai kamatdöntő ülésén a várakozásoknak megfelelően 250 bázisponttal tovább szűkítette a kamatfolyosót, ami ezzel 14 százalékra mérséklődött, így hosszú idő után újra szimmetrikus lett. Mindez arra utal, hogy a piaci várakozásoknak megfelelően csökkenhetett az egynapos betéti eszköz kamata, tehát tavaly október után összezárhatott a két kamatszint. Hogy valóban ez történt-e, az csak a 15 órától kezdődő sajtótájékoztatón derül ki, amelyet ezúttal is Virág Barnabás, az MNB alelnöke tart. Az eseményt élőben közvetítjük - írja a Világgazdaság.
Ezzel tehát fontos szakaszt zárhat le a hazai monetáris politika, jó eséllyel a jegybank kivezeti a tavaly októberben, a piaci turbulenciák idején bevezetett eszközöket, amivel ismét az alapkamat lehet az irányadó ráta.
Nagy kérdés azonban, hogy mikor kezdődik el az alapkamat csökkentése, a nemzetközi és hazai fejlemények arra engednek következtetni, hogy lehet, hogy egyelőre kivár a nemzeti bank.
Virág Barnabás a legutóbbi kamatdöntést követő háttérbeszélgetésen már jelezte: azáltal, hogy szeptemberben a két kamat összezár, egy új szakasz kezdődik, bár ez nem jelenti azt, hogy ne az infláció lenne továbbra is a jegybank fókuszában. A Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők is arra hívták fel a figyelmet, hogy a forint az elmúlt időszakban gyengült, az olaj ára is emelkedett, és e két tényezőnek olyan erős az inflációs kockázata, ami óvatosságra kell hogy intse az MNB-t. Július óta az üzemanyagárak mintegy 10 százalékkal emelkedtek, ami a teljes inflációs pályát feljebb tolja. Így nem októberben, hanem csak novemberben kerülhet 10 százalék alá a drágulás mértéke. Ami az alapkamatot illeti, egyelőre nagy a bizonytalanság, az elemzői várakozások év végére 10,5 és 12 százalék között szóródnak, csak az a biztos, hét év után ismét pozitív lehet a reálkamat, aminek a legkevésbé a növekedés beindításán dolgozó Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter örülhet.
Nagy cikcakkok jellemezték az MNB kamatpályáját
A Magyar Nemzeti Bank 2021 júniusában indította el kamatemelési ciklusát, amely igazán hektikusra sikeredett. Két ízben a korábbi döntését is felül kellett írnia: előbb 2022 júniusában az inflációs várakozások fokozódásával és az európai energiaválság súlyosbodása nyomán látott forintgyengülés állította kényszerhelyzetbe Matolcsyékat, ekkor 185 bázisponttal, 7,75 százalékra emelték az alapkamatot, majd októberben a pénzpiaci stabilitás megingása miatt kellett lényegében újraindítani az előző hónapban lezárt kamatemelési ciklust.
Nincs értelme továbbmenni két számjegyű alapkamatnál
– tette egyértelművé 2022 szeptemberében Matolcsy György jegybankelnök, majd októberben mégis volt. A forint látványos összeomlása miatt óriásit emelt a kamatfolyosón, miközben 17-18 százalékos kamatok mellett hirdetett meg gyorstendereket. Bár az MNB elnöke a legutóbbi vándorgyűlésen természetesen a kormányt okolta a magas inflációért és a jegybank kényszerű lépéseiért, Varga Mihály pénzügyminiszter azzal vágott vissza, hogy még a kamatemelések idején is vásárolt állampapírokat a jegybank, ahogy az sem volt túl jó döntés szerinte, hogy a kamatemelési ciklust akkor zárták le, amikor javában zajlott a világban a monetáris szigorítás.
Májusban indult el a normalizációs szakasz
A fordulathoz az infláció februárban megkezdett csökkenésére, illetve a külső egyensúly javulására egyaránt szükség volt. Virág Barnabás április 19-én a Világgazdaságnak adott interjújában hajtotta végre az MNB kommunikációs fordulatát, amit a monetáris tanács április végi kamatdöntő ülése követett, ahol 450 bázisponttal szűkült a kamatfolyosó, majd májustól a 18 százalékos egynapos betéti tender kamatát is elkezdték havonta 100 bázisponttal faragni. Elemzők szerint a piac már ekkor elfogadta, amit korábban is árazott, azaz hogy elkezdődik végre a kamatvágási ciklus, így a forintra legfeljebb az helyezhet nyomást, ha nem a várakozásoknak megfelelően lép a jegybank. Eddig a monetáris tanács is eszerint hozta meg döntéseit.
Fotó: Kallus György / Világgazdaság
