Nagy űrt töltött be a szombathelyi gasztronómia világában indiai ihletésű ételeivel a Palace Bistro & Club, amikor olyan ínyencségeket vett fel az étlapjára, mint a kókusztejes garnélarákos curry vagy a tépett bárány, de a menedzsment nem elégedett meg ennyivel. A tulajdonos testvérpár régóta dédelgetett álmát váltotta valóra azzal, hogy
szeretett nagymamájuk receptjeit újragondolva egy hagyományos, mégis friss étlapot alkotott.
Az pedig már szinte kézenfekvőnek mondható, hogy a legkorszerűbb trendekkel haladva a szűkebb régió, a térség kincseire, a szezonális hozzávalókra is erőteljesen építenek a Mamámtól Tanultam menüsorával, s ezzel kerültek képbe az őrségi vidék ízei a kínálatban.
Ütős élményekre számítva, éhesen érkezett a Frisss.hu és a Rádió 1 Szombathely szerkesztősége a Semmelweis utcai helyszínre, ahol remek fogadtatásban, gördülékenyen zajló rendelésfelvételben volt részünk,
az első, megnyerő impulzusok tehát megfelelő alapokra helyezték az esténket.
Egy tízfős társaság már épp elég nagy ahhoz, hogy kellően eklektikus legyen végül az asztal, így volt ez most is. Nem vártunk túl sokat az első fogásra, azonban még ezt a rövid időt is kellemesebbé tették az ínycsiklandó vendégváró libamájas falatkák, amelyek az ízlelőbimbóinkra mért első merényletért felelősek.
Többen finom előétellel indították a sort, ezúttal a gombakrémleves bizonyult nagy slágernek. Sűrű, selymes állaga, gazdag ízei levették a lábáról a csapatot, az embernek az volt a benyomása, hogy szinte a hozzá kínált kecskesajtos, sonkachipses pirítós nélkül is ugyanilyen elégedett arcokat látna, azzal meg pláne. Kinek egy szalonnás, szarvasgombás tejfölös lángos, kinek pedig egy komplex, fűszeres rizottóval tálalt saláta hozta el ugyanezt az érzést, és mire a fogással végeztünk, egyesekben már ott bujkált a jóllakottság "réme", amit gyorsan elhessegettünk.
Remekül időzítette a személyzet a főfogást, amelyben sokaknál népszerűnek bizonyult az egyszerre hagyományosan és korszerűen elkészített kacsa. A kívül ropogós, belül szaftos karácsonyi szárnyasételt most dödöllével, körtével, véres hurkával kombinálta a szakács, aki ügyelt rá, hogy kívánság szerint süsse rozéra a húst.
Lenyűgözte az ínyencebb kollégákat a grillezett lazac, amelyet némi langusztával és sáfrányos rizottóval tettek különlegessé,
így varázsolva igazán ünnepivé a jobbfajta halat.
Ismét jó pillanatban cseréltek helyet a tányérok, s már érkeztek is a csokoládészuflék, a mákos gubák, az őrségi tökmagtorták, mindben egy meglepő csavarral színben, ízben, textúrában. Az üdítők és a long drinkek sem hiányozhattak a terített asztalról, ahogy helyet kapott néhány tétel a szűk, ugyanakkor kifogástalanul összeállított borlapról is. Ahogy a jobbnál jobb ételek és italok izgalmas kínálata, úgy az előzékeny és rugalmas kiszolgálás is hozzájárult ahhoz, hogy
a vacsorára fejben tízből tízes értékelést adjunk, és bizony rögtön visszakívánkozzunk.
A pizzák most kimaradtak a rendelésből, kóstolásukat más alkalomra tartogatja a társaság, de elnézve a listát, nem lesz panasz a választékra ez esetben sem. Talán van, aki a karácsonyi vacsora óta azon morfondírozik, vajon milyen lesz a kolbászos burgonyakrém alappal megkent, ropogósra sült tésztán a krumpli, a kolbász, a tejföl, a tojás és a csemege uborka, vagyis az olasz klasszikus és a magyar rakott krumpli fúziója, ahogy a Mamámtól Tanultam...