Más migránsoktól eltérően az uniós országok állampolgárai amilyen lendülettel Németországba költöznek, ugyanolyan lendülettel előbb-utóbb távozni is szoktak – derül ki a német Szövetségi Migrációs és Menekültügyi Hivatal legfrissebb, de még a 2022-es adatokat prezentáló jelentéséből.
Szikár tény, megbízható német számadat: 2019-ben 211 740 magyar élt Németországban, míg 2022. december 31-én (azaz annak a választási évnek a végén, amikor
már az urnazárást követő két hétben csak Donáth Annának rögtön „öt meleg barátja” hagyta el az országot az állítólagos kilátástalanságában)
létszámuk 214 695 volt - olvasható a Mandineren. Az négy év alatt mindösszesen plusz 2955 fő. Könnyen belátható, hogy nem a kiköltözők száma ilyen alacsony (különös tekintettel a románok egyidejű 135 ezres növekményére), miként az sem valószínű, hogy a németországi magyarok idővel szublimálnak (hiszen az állampolgárságot sem kérik ekkora tömegek); hanem többnyire helycseréről van szó: az újak mennek, mások meg történetesen fogják a cókmókjukat és hazajönnek. És valóban:
még a kiugróan kofferpakolós 2022. esztendőben is csupán 4021-gyel haladta meg az elköltözők száma a Németországból visszaérkezőkét,
így nőtt az ottani magyarok száma abban az évben 1960-nal (a románoké közben 39 ezerrel, bezzeg).
Külön érdekesség, hogy a Németországban élő magyaroknak 6 százaléka született Németországban, ami más országok állampolgáraihoz viszonyítva alacsony arány – az Európai Unióhoz később csatlakozott románok és bolgárok esetében ez 8,2 százalék, a horvátoknál egyenesen 13,7.
Szűk 28 ezer kiskorú magyar él Németországban, szemben a 167 ezer kiskorú románnal, a 60 ezer kiskorú horváttal, vagy akár a 38 ezer göröggel.
Okos statisztikusok ebből nyilván szakszerűbb következtetéseket tudnának levonni, mint a magamfajta laikus, mindenesetre talán megfogalmazható az az óvatos sejtés, hogy szép csöndben számos család is szivárog hazafelé.
A jelentés mindenesetre megállapítja: 2021-ben az uniós tagállamok közül húsz esetében haladta meg az elvándorlás a visszavándorlást (idetartozik Németország, amely 2010 óta már 600 ezer németet veszített; de itt találjuk Belgiumot, Franciaországot és Svédországot is); ezzel szemben
a német hivatal a pozitív visszavándorlási egyenleget mutató 11 tagállam között tartja számon Portugáliát, Írországot és Magyarországot.
Magyarországra egyébként 2022-ben 2052 német érkezett, ezzel az ország Thaiföld és Belgium között áll a célországok ranglistáján (összehasonlításképpen: a tengerparti dolce vitát kínáló Olaszországba 3214 német költözött, Portugáliába 2757).
A Magyarországra migráló németek korösszetételét a jelentés sajnos nem tartalmazza; összességében azonban nem nyer bizonyítást az az állítás, amely szerint Németországból csupán azért van elvándorlás, mert a jómódú nyugdíjasok tömegével áramlanak naposabb vidékekre –
az adatok szerint ugyanis a távozók csupán 6,3 százaléka idősebb 65 évesnél.
De érdekes adatokra bukkanhat az is, aki szerint vendégmunkás és ellenőrizetlenül beáramló illegális migráns között a végeredményt tekintve érdemi különbség nincsen.
Mint ismert, Németország az 1960-as évek környékén külön egyezményeket írt alá vendégmunkások fogadására irányulóan, mások mellett Spanyolországgal, Portugáliával, Görögországgal, illetve Törökországgal. Ennek nyomán a külföldiek aránya az 1961-es 1,2 százalékhoz képest 1970-re elérte a 4,5 százalékot, azaz egy évtized alatt bő 3 százalékponttal nőtt; aztán teltek-múltak az évek, és kismértékű konstans növekedés, illetve időnkénti stagnálás után 2014-re a nem német állampolgárok aránya már súrolta a 9,3 százalékot. 44 esztendő alatt szűk öt százalékpontos növekedés.
Hogy azután 2014 és 2022 között – hopp! – 9,3-ról 14,6 százalékra ugorjon a mutató; ami ugye nyolc év alatt jelent bő 5 százalékpontot.
Lazán kapcsolódik, hogy 2022-ben 176 433 bűncselekményt követtek el „jogosulatlanul az országban tartózkodó gyanúsítottak”, míg a jogszerűen az országban tartózkodó külföldiek 607 ezret; ez dobogós helyet érdemel a 2015-ös és a 2016-os bűnözési rekordok mögött. Hogy 2023-ban mennyivel lett jobb a helyzet, az egyelőre kérdéses: a berlini rendőrség szintén most közzétett adatai szerint
2023-ban a fővárosban 13 százalékkal nőtt a fiatalok által csoportosan elkövetett erőszakos bűncselekmények száma, 7 százalékkal volt több késes támadás (naponta közel tíz), másfélszeresére ugrott a betörések száma és egyharmadával több autót loptak el.
A jövőt illetően megállapítható továbbá, hogy 2022. december 31-én a Németországban élő külföldiek 58,6 százaléka volt 40 évesnél fiatalabb, míg a német állampolgároknak csupán 40,6 százaléka.
A termékenységi ráta a német nők körében 2022-ben 1,36 volt, míg a külföldiek esetében 1,88 – ami egyébként komoly visszaesés a 2016-os 2,28-hoz képest: így a bennszülöttekhez viszonyítva a fórjuk már mindössze 40 százalék.
(Nyitókép: AFP)
Forrás: mandiner.hu
