A megszokottól eltérően ebben az évben már novemberben megszületett a döntés a minimálbér és a garantált bérminimum emeléséről. Az összegeket és a részletszabályokat a 508/2023. (XI. 20.) számú rendeletben hirdette ki a kormány - írja a Mandiner.
„Fontos tudni, hogy a változást ezúttal két lépcsőben szükséges alkalmazni. Első alkalommal a december hónapra járó munkabérek megállapításánál kell az új minimálbért, illetve a garantált bérminimumot figyelembe venni” – emelte ki Gyányi Tamás adószakértő, a WTS Klient senior partnere.
A kormányrendelet szerint ezek összegszerűen az alábbiak:
A MINIMÁLBÉR BRUTTÓ 266 800 FORINTRA, MÍG A GARANTÁLT BÉRMINIMUM BRUTTÓ 326 000 FORINTRA EMELKEDETT.
Ehhez kapcsolódóan változott többek között az egyszerűsített foglalkoztatás után fizetendő közteher, mivel ennek mértékét a minimálbér alapján határozzák meg. Változott továbbá a munkaviszonyban foglalkoztatottak járulékfizetési alsó határa, amelynek mértéke a minimálbér 30 százaléka, így december 1-től 80 040 forint után szükséges megfizetni a társadalombiztosítási járulékot és a szociális hozzájárulási adót. A megbízásos jogviszonyban a biztosítás elbírálása szempontjából szintén a december 1-től hatályos megemelkedett minimálbér alapján kell majd megállapítani, hogy a magánszemély biztosítottá válik-e. Amennyiben a tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér 30 százalékát, illetve naptári napokra lebontva annak harmincad részét, vagyis 2668 forintot, akkor a megbízónak bejelentési, bevallási, levonási és befizetési kötelezettsége keletkezik – fejtette ki a szakértő.
Egyéb tekintetben – mint például a társadalombiztosítási ellátások, a rehabilitációs hozzájárulás, a szociális hozzájárulási adó kedvezménye, a személyi adókedvezmény vagy a távmunkavégzés költségtérítése szempontjából, amelyek a minimálbérhez kötöttek – a változás alkalmazása először csak 2024 januárjában esedékes.
Szociális hozzájárulási adó
A munkáltatói szociális hozzájárulási adóhoz kapcsolódó kedvezményeket illetően szintén történt évközben egy fontos változás: 2023. augusztus 14-től nem tekinthető munkaerőpiacra lépőnek harmadik ország állampolgárának minősülő munkavállaló. E szerint
NEM LEHET ALKALMAZNI A MUNKAERŐPIACRA LÉPŐK KEDVEZMÉNYÉT AZOKNÁL A MUNKAVÁLLALÓKNÁL, AKIK AZ EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG ÉS MAGYARORSZÁG ÁLTAL KÖTÖTT KÉTOLDALÚ SZOCIÁLIS BIZTONSÁGRÓL SZÓLÓ EGYEZMÉNY HATÁLYA ALÁ NEM TARTOZÓ ÁLLAM ÁLLAMPOLGÁRAI.
SZÉP-kártya juttatások
Egy nyáron született kormányrendelet alapján a munkáltatóknak lehetősége nyílt arra, hogy munkavállalóinak 2023. augusztus 1. és december 31. között egyszeri alkalommal, legfeljebb 200 ezer forintot utaljon béren kívüli juttatásként. Mindezt a SZÉP-kártya–juttatás céljából nyitott korlátozott rendeltetésű fizetési számlára folyósítva, az évi 450 ezer forint rekreációs kereten felül tehette meg. Ezt a fajta egyszeri juttatást azoknál a munkavállalóknál sem szükséges arányosítani, akiknek nem áll fenn a munkaviszonyuk teljes évben. Ugyanez a 237/2023. számú kormányrendelet tette lehetővé azt is, hogy a munkavállalók szintén december 31-ig a SZÉP-kártyán lévő összeget hidegélelmiszer vásárlására is fordíthatják.
„Fontos azonban megjegyezni, hogy ha a munkavállaló az elvégzett munkája ellenértékeként vagy épp bónusz helyett kapja a SZÉP-kártya-támogatást, akkor a béren kívüli juttatásra, egyes meghatározott juttatásra vonatkozó kedvező szabályok nem alkalmazhatók. Éppen ezért a támogatás munkaviszonyból származó jövedelemként adóköteles” – emelte ki az adószakértő.
Foglalkoztatási igazolás
2024. január 1-től a munkaviszony megszűnésekor a munkaadó foglalkoztatási igazolást köteles kiállítani a kilépő munkavállaló részére, amely egyetlen nyomtatványba foglalja a korábbi, a kilépéskor kiadandó igazolásokat. A foglalkoztatási igazolás kiállítható elektronikus formában, de a munkavállaló kérheti papíralapon is. A foglalkoztatási igazolást a munkaadó felmondása esetén az utolsó munkában töltött napon, egyéb esetben a munkaviszony megszűnését követő öt munkanapon belül köteles kiadni a munkadó a munkavállaló részére.
