Az origo.hu cikke.

Hány vulkán működik a tűzhányók földjén, Izlandon?

Izlandon nem számít rendkívülinek a vulkáni tevékenység, hiszen az észak-atlanti térségben fekvő szigetország a világ egyik legaktívabb vulkanikus helyszíne. Ennek az az oka, hogy Izland egy úgynevezett geológiai hotspot felett helyezkedik el. A szigetország tulajdonképpen az atlanti középóceáni-hátság felszín fölé emelkedett részének tekinthető. Az óceán mélyén az atlanti medencét nagyjából észak-déli irányba keresztülszelő hasadékból folyamatos a magma kiáramlása, 

de a fagyos mélytengeri világban a vulkanizmus sokkal csendesebb folyamatként zajlik, mint a felszínen. 

A dermesztően hideg, + 2–3 Celsius fokos vízben a kiömlő magma megdermed, és vánkosszerű formációkban, úgynevezett párnalávaként felboltozódva hosszú vízalatti hegylánccá épült fel az idők folyamán.

Izland az eurázsiai és észak-amerikai tektonikus lemezek határán fekszik, amelyek nagyon lassan távolodnak egymástól, lehetővé téve a forró olvadt kőzetanyag – a magma – feláramlását. Ahogy a magma egyre jobban felhalmozódik a kéreg alatt, a nyomás addig növekszik, amíg a kőzetolvadék a kérget áttörve a felszínre ömlik. (A felszínre kiömlött forró és folyékony kőzetet nevezzük lávának.) Izlandon több mint száz vulkán található, ezek közül harminc jelenleg is aktív.

Miért telt el csaknem 800 év az utolsó lávakitörés óta?

A hírek fókuszába került Reykjanes-félszigeten viszont igen rég, csaknem egy évezrede történt az utolsó nagyobb aktivitású lávakiömlés, ami a geológiai vizsgálatok szerint a 8. vagy 9. században kezdődhetett el, és egészen 1240-ig tartott. Most azonban ismét elkezdődtek a kitörések, ami felvetheti azt a kérdést, hogy miért szunnyadt ilyen sokáig a Reykjanes-félsziget hasadékvulkánja. "A geológiai idők során a tektonikus lemezek körülbelül olyan sebességgel válnak szét, ahogy a körmök nőnek, tehát évente néhány centimétert" - magyarázza Tamsin Mather professzor, az Oxfordi Egyetem földtudományi kutatója. "De úgy tűnik, hogy ez a szétválás nem simán, egyenletesen zajló, hanem a magasabb aktivitás impulzusain keresztülmenő folyamat. És valószínűleg ez az, amit most látunk Reykjanesben" -fűzi hozzá az Oxfordi Egyetem kutatója.

A régióban található kőzetek még többet árulnak el a múltról – ezek mintegy 1000 évig tartó csendes időszakok mintáját mutatják –,

ám ezt a nyugodt periódust néhány évszázadon át tartó kitörések követhetik.

„Körülbelül három ilyen típusú epizódra van bizonyítékunk, ami az elmúlt 4000 évben ezen a területen történt" – magyarázza Mather professzor. Tehát mindaz, ami most történik, nem tekinthető rendkívüli eseménynek, és a következő évtizedekben, vagy még ennél is hosszabb időtávon viszonylag kis és rövid kitörések egész sorozataira kell felkészülni – hangoztatja a szakember.

Hogyan védekeznek Izlandon a vulkánkitörések hatásai ellen?

Izland számára jelenleg kulcsfontosságú a kitörések minél pontosabb előrejelzésének kidolgozása mivel Grindavik városa és egy geotermikus erőmű is – a nemzeti infrastruktúra kulcsfontosságú része – a veszélyzónában van. "Most, hogy ismétlődnek a kitörések, a tudósok is sokkal jobban tudják, mi történik" – magyarázza Dr. Evgenia Ilyinskaya, a Leedsi Egyetem vulkanológusa. Nyomon követtük, hogyan emelkedik meg a talajszint, miközben a mélyből a felszín felé nyomul a magmatömeg. Így most sokkal nagyobb biztonsággal tudjuk azt is megmondani, hogy mikorra várható a kitörés elkezdődése – hangoztatja a vulkanológus. De azt már jóval nehezebb pontosan meghatározni, hogy hol fog bekövetkezni a kitörés. 

Ezek ugyanis nem kúp alakú vulkánok, mint például az olaszországi Etna, ahol a láva többé-kevésbé mindig ugyanott, a kráterből ömlik ki a láva.

A Reykjanes-félszigeten ugyanis a magma olyan repedésekből tör a felszínre amelyek akár egy-két kilométer hosszúak is lehetnek. Az izlandi hatóságok betongátakat építenek a város és az erőmű köré, amelyek jól visszatarthatják a lassan hömpölygő lávát. De ha védőművek között nyílik egy új hasadék – mint januárban Grindavikban, amikor néhány házat elpusztított a kiömlő láva –, akkor nem sokat tehetünk – hangoztatja a Leedsi Egyetem kutatója. 

A hosszan elnyúló kitöréssorozatnak súlyos következményei lehetnek Izlandra nézve.

„Ez Izland legsűrűbben lakott része – a lakosság hetven százaléka körülbelül 40 km-en belül él” – magyarázza Dr. Iljinskaya. „És az összes kulcsfontosságú infrastruktúra is itt van – például a fő nemzetközi repülőtér, a nagy geotermikus erőművek, valamint sok turisztikai központ, amelyek mind fontos részei az izlandi nemzetgazdaságnak" – fűzi hozzá a szakember.

Dr. Iljinszkaja szerint a kitörések még az ország fővárosára, Reykjavikra is komoly hatással lehetnek. „Az egyik forgatókönyv, ami veszélyes lehet Reykjavik számára, ha a félsziget mentén a kitörések keletebbre mozdulnak el – az 1000 évvel ezelőtti utolsó kitörési ciklusból ismertek olyan lávafolyások, amelyek a mai Reykjavik területét érintették –, ezért nem kizárt, hogy a jövőbeni kitörések során az izlandi fővárost is elérhetik a lávafolyások" – vázolja dr. Evgenia Ilyinskaya.

Minden egyes eset fontos adalék a vulkánkitörések előrejelzéséhez

De lehetséges-e megjósolni, hogy mi fog történni hosszabb távon? A tudósok számos különböző vulkáni rendszert vizsgálnak, amelyek a Reykjanes-félszigeten találhatók. "Az utolsó ciklus első kitörései a keleti sávban kezdődtek, majd fokozatosan nyugatra vándoroltak" – magyarázza dr. Dave McGarvie, a Lancaster Egyetem munkatársa. Ezúttal viszont az első kitörések – amelyek 2021-ben kezdődtek – egy olyan zónában történtek, ami inkább a félsziget közepén fekszik. "Jelenleg úgy tűnik, hogy ez a zóna teljesen „kikapcsolt” – nincs egyértelmű jele annak, hogy a magma továbbra is összegyűlne alatta. Azt azonban nem tudjuk, hogy ez átmeneti, vagy tartós helyzet-e" – mondja dr. McGravie.

A legutóbbi kitörések, amelyek decemberben kezdődtek, most egy szomszédos területre, valamivel nyugatabbra helyeződtek át. Dr. McGarvie szerint a tudósok képet kaphatnak arról, hogy mennyi magma van a föld alatt és valószínűsíthető-e, hogy ez Grindavik és az erőmű közeléből egy másik szomszédos vulkáni rendszerbe kerül. "Ha azt látnák, hogy csökken a magma beáramlásának üteme, akkor ez azt jelezné, hogy talán kezd megszűnni a vulkáni aktivitás, ami még eltarthat néhány hónapig, mielőtt teljesen leáll” – vélekedik a Lancester Egyetem vulkanológusa. "A kérdés tehát az, hogy ez csak egy átmeneti elcsendesedés, vagy pedig  már valóban az aktivitási szakasz vége, ám ami ezt illeti, egyelőre még ismeretlen területen járunk" – hangoztatja a szakértő. A tudósok minden kitörésből egyre többet tanulnak, ám Izlandon még mindig nagy a bizonytalanság, mivel egy új vulkáni korszak kezdetén állunk.