Földvári Gábornak, az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) tudományos főmunkatársának jó hírei vannak. Nem kaphatjuk el, mert a vízben egészen egyszerűen nem él meg a vírus. Persze, itt is vannak finomra hangolt válaszok, érdemes tehát meghallgatni a fiatal kutatót, aki az úgynevezett DAMA (dokumentál, felmér, ellenőriz, cselekszik) protokoll segítségével – a többi között – azon dolgozik, hogy a járványokért felelős kórokozókat feltérképezze és előre jelezze. Vagyis megtalálja őket, mielőtt még azok találnának meg minket.
– Már alig várjuk, hogy kiszabaduljunk a koronavírus-járvány okozta helyzet fogságából. Hiányoznak a kirándulások és a kiruccanások. A korlátozások feloldása után várhatóan sokan indulnak el üdülni, wellnessezni, nyáron pedig strandolni. Elkaphatjuk-e a vízben a COVID-19-et?
– Jogos a kérdés, hiszen a levegőhöz hasonlóan a víz is az ember természetes közege. Gondolhatnánk, hogy a két közeg egymással hasonló módon fenyegethet bennünket, de azzal a jó hírrel szolgálhatok, hogy nem kell tartanunk különösebben a vízzel való fertőzéstől. Ez azért van, mert a vírusok a saját igényeiknek megfelelően terjednek. Például az AIDS sem adható át szúnyogcsípéssel. A vírusok szakosodnak, terjedési útvonaluk specializálódik.
Ennél a koronavírus-csoportnál kifejezetten a cseppfertőzéssel való terjedés jellemző. Feltétele hogy nyálkahártyára, lehetőleg orrnyálkahártyára kerüljön maga a fertőzőképes vírus. A COVID-19 túlélési képessége viszont a gazdán kívül minimális. Hosszabb távon nem marad fertőző a számára idegen közegben, mint például a vízben.
A tudományos szakirodalomban sem találunk leírást a vízzel való terjedésről, tehát nem kell arra számítanunk, hogy a természetes vizekben, például a Balatonban jelen lenne, akár most, akár később, amikor már lecseng ez az időszak.
– Mi a helyzet a fürdőkkel, uszodákkal, családi medencékkel? A klórozás biztos megoldást jelent az új koronavírus ellen?
– Azt már biztosan tudjuk, hogy a klórozott víz kifejezetten öli a koronavírust. Illetve ölésről nem is beszélhetünk, hiszen a vírus nem is élőlény. Önmagában nem képes szaporodni, csak a gazda segítségével tud hosszabb távon túlélni és utódokat létrehozni. Sokáig nem csak a vízben, hanem a levegőben, sőt a tárgyakon sem marad “életben”.
A COVID-19 fehérjeburokkal rendelkezik, emiatt vagyunk képesek a szappanos kézmosással megelőzni terjedését, és ezért nem lesz életképes, ha klóros vízbe kerül a vírus. Ha jól kezelik klórral például a magánházak medencéit, akkor ott sem fordulhat elő koronavírus fertőzésveszély.
Ugyanakkor a külföldi, és sajnos a hazai példák is azt mutatják, hogy az emberek egyidejű, tömeges jelenléte a legfőbb rizikófaktor. Ha a családi medencében megfordulnak a szomszédok, és még további más ismerősök is, akkor fennállhat a fertőzésveszély. De nem a víz, hanem a nagyobb számú, egy légtérben lévő, egymáshoz közel lévő emberek jelentik a veszélyt.
A vírusos időszak végén, amikor már lefutott a járvány, és eltűnt a vírus, lehetőségünk lesz a gyülekezésre. De addig azért nem megyünk például uszodába, mert a tömegben elkaphatjuk a vírust.
A korlátozás feloldása után vajon örökre elfelejthetjük-e ezt a vírust?
– Hát, ez egy fontos kérdés, de a válasz nincs a birtokomban. Remélem, hogy nem fogjuk elfelejteni. Azért mondom, hogy remélem, mert így felelősségteljesebben fogjuk élni az életünket. Arra számítok, hogy ez, vagy hasonló járványok sajnos megjelenhetnek. Az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének kutatásai arra irányulnak, hogy felkészüljünk az ilyenfajta eseményekre. Mi nem válaszreakciót, gyógykezelést, vagy vakcinát keresünk, hanem a természetben, a vadon élő állatokban próbáljuk megtalálni a kórokozókat, még mielőtt azok felbukkannának és globális méretű járványt okoznának. Sajnos a természetpusztítással, a globális forgalom és az urbanizáció révén egyre közelebb kerülünk a kórokozókhoz, ráadásul itt van a klímaváltozás is. Bizony számíthatunk rá, hogy jönnek még hasonló járványok.
Fotó:Krausz Andrea
