Az emberi erőforrások minisztere Horváth-Lugossy Gáborral, a Magyarságkutató Intézet főigazgatójával, Makoldi Miklós Zsomborral, a Magyarságkutató Intézet Régészeti Kutatóközpontjának vezetőjével, valamint Neparáczki Endre, az intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának vezetőjével tartott sajtótájékoztatót szerdán – írja a Magyar Nemzet. 

„A magyar nemzet eredete és őstörténete az identitásképző tényezők közül talán a legfontosabb” – mondta Kásler Miklós, hangsúlyozva, hogy éppen ezért olyan fontos a Magyarságkutató Intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjában zajló munka. Ennek keretében egyfelől széles populációgenetikai kutatások, másfelől uralkodóházaink genetikai vizsgálata folyik. A sajtótájékoztató apropóját pedig az adja, hogy rendkívüli eredményt jelenthetnek be a kutatók:

két Árpád-házi királyt, valamint a Hunyadi családra jellemző Y-kromoszómát sikerült azonosítaniuk.

A 2015-ben indított kutatás eredményeként előbb III. Béla genetikai vonalát, azaz az Árpád-házra jellemző génszakaszt sikerült meghatározni. Ennek köszönhetően lehetett tudományos alapon vizsgálni a győri Szent László-ereklyéből kinyert DNS-t és a tihanyi apátságban nyugvó I. András király és Dávid herceg maradványait. Az egyre terebélyesebb kutatás vezetett odáig, hogy 2021 tavaszán érdemes volt megkezdeni a Székesfehérváron őrzött csontmaradványainak vizsgálatát.

Mint a lap is írja, a tudományos protokoll sajnos nem teszi lehetővé, hogy az azonosított személyek kilétét már most nyilvánosságra hozzák. A szélesebb közönség csak a szakmai publikációk megjelenése után ismerheti meg a tényeket.

A jelenleg elérhető legmodernebb vizsgálatokkal a teljes genomsorrendet tudunk leolvasni az ezeréves csontmaradványokról”

– egészítette ki az elhangzottakat Neparáczki Endre, az intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának vezetője. „Nemcsak az Y-kromoszómát és a mitokondriumot, de egy új eljárásnak köszönhetően az összes testi kromoszóma szekvenciasorrendjét meg tudjuk határozni, s így pontosan meg tudjuk rajzolni a rokonsági viszonyokat” – fogalmazott.

Nyitókép: Munkácsy Mihály – Honfoglalás. Forrás: wikipedia.org
Forrás: mandiner.hu