Az immunrendszer a külső védekezésben részt vevő sejtek és szervek összességét jelenti. A védekezés során az immunrendszernek meg kell különböztetnie az idegen mikroszkopikus anyagokat a test saját sejtjeitől, hogy az idegen, ezáltal károsnak tartott anyagokat megsemmisítse.
Az immunrendszer szervei a nyirokszervek, az azokat összekötő nyirokerek és az általában nyálkahártyákon élő immunsejtek. A mandulák is immunszervek, illetve például a fehérvérsejtek is. Mindebből is látszik, hogy az immunrendszer nagyon összetett módon működő, bonyolult összetételű rendszer.
Az immunhiányos állapot
Amikor az immunrendszer egyensúlya megbomlik, több dolog történhet. Az egyik az immunhiányos állapot. Akkor van szó immunhiányos állapotról, amikor az immunrendszer valamely összetevőjének nem elegendő a mennyisége, vagy nem tudja betölteni a funkcióját.
Az elsődleges immunhiányos állapot a beteg születésétől kezdve van jelen a szervezetben.
Másodlagos immunhiányos állapotról akkor beszélünk, amikor az immunhiány a környezeti ártalmak hatására vagy külső beavatkozás okán alakul ki. Normális immunhiányos állapot a terhes nők csökkent ellenálló képessége, a csecsemőké, illetve az időseké. Immunhiányos állapot alakul ki például a csontvelő megbetegedésekor vagy kemoterápiás kezelés alatt is.
Mikor beszélünk autoimmun betegségről?
Az immunrendszer tehát a szervezetet védi a kórokozók ellen. Amikor az immunrendszer valamilyen külső, idegen anyaggal találkozik a szervezetben, akcióba lép. Azonban előfordul, hogy a számára veszélytelen sejteket, a szervezet saját sejtjeit ellenségnek tekinti az immunrendszer. Ebben az esetben valamilyen autoimmun betegség áll fenn.
Az immunrendszer ilyenkor úgy lép fel a szervezet saját, ellenségnek tekintett sejtjeivel szemben, mintha azok kórokozók lennének. Antitesteket küld a sejtek ellen, tehát a szervezet a saját egészséges sejtjeit pusztítja el. Például az egyes típusú cukorbetegség esetében a hasnyálmirigy sejtjeit, de olyan betegség is létezik, amikor az egész szervezetben fennáll ez a jelenség.
Mikor gyanakodjunk autoimmun betegségre?
Néhány visszatérő tünet okot adhat arra, hogy immunhiányos betegségre gyanakodva kivizsgáltassuk magunkat. Ilyen például az ízületi gyulladás, melynek okainak feltérképezéséhez az erre alkalmas ízületi ultrahang segíthet.
A gyakori láz, a gyulladásos laboratóriumi eltérések, valamint a rendszeres izomfájdalom is figyelemfelkeltő tünet lehet. Az ujjak hideg hatására történő, fájdalmas elszíneződése, a szem- vagy a szájszárazság, bőrelváltozások, nyirokcsomó-nagyobbodás, gyakran visszatérő légúti fertőzések. De az indokolatlan fogyás, étvágytalanság is gyanús lehet.
