Az Európai Központi Bank következő monetáris politikai lépése a kamatlábak csökkentése lenne – mondta pénteken Francois Villeroy de Galhau, a francia jegybank vezetője és az EKB döntéshozója, de nem kívánt útmutatást adni arra vonatkozóan, hogy ez mikor történhet meg - írja a Világgazdaság.
"A következő lépésnek a csökkenésnek kell lennie" - mondta Villeroy a Boursorama televíziónak, hozzátéve, hogy a jegybankot csak a gazdasági adatok vezérlik, nem pedig a naptári megfontolások.
Hozzászólásai egy nappal azután hangzottak el, hogy az Európai Központi Bank az alacsonyabb inflációs adatok és a lefelé módosított prognózisok ellenére szinten tartotta a kamatokat.
A csütörtöki ülésen kamattartásról határozott az Európai Központi Bank, a közleményben bejelentették, hogy a pandémiás-vészhelyzeti eszközvásárlási program (PEPP) keretében vásárolt értékpapírok lejáratából kapott tőkét az első félévben teljes egészében újrabefektetik, a második félévben pedig átlagosan havi 7,5 milliárd euróval csökkentik a kötvényportfoliót. 2024 végén pedig teljesen megszüntetik az újrabefektetést.
A sajtótájékoztatón Christine Lagarde a vártnál szigorúbb hangvételt ütött meg, közölte, hogy a magas kamatszintet hosszú ideig fenn kell tartani, a tegnapi ülésen nem is került szóba a kamatvágás. A jegybank nem kijelölt időpont alapján, hanem a beérkező adatok függvényében fog dönteni az első kamatvágás ideális idejéről, további béradatokra várnak, mely a vállalati profitok mellett felfelé mutató inflációs kockázat.
Összességében tehát romlottak a gazdasági kilátások az eurózónán belül, azonban kamatvágásra nem történt utalás, a jegybank kitart egyelőre a kamatok szinten tartása mellett, összességében tehát inkább szigorúbb hangvételű volt a kamatdöntést követő jegybanki kommentár -
értékeltek a KBC elemzői.
Az Equilornál azt emelték ki, hogy a gazdasági aktivitás lassulása lefelé mutató kockázatként van jelen. Megjelentek a friss makrogazdasági előrejelzések keretszámai is, jövőre 2,7 százalékos, 2025-ben 2,1 százalékos, 2026-ban 1,9 százalékos inflációval számolnak az eurózónában, mely a szeptemberi előrejelzésekhez képest jelentősnek mondható csökkenés. A gazdasági növekedés jövőre 0,8-százalékos, 2025-ben és 2026-ban 1,5 százalékos lehet.
Forrás: vg.hu
Fotó: Shutterstock