Óriási változást hozhat a daganatos megbetegedések diagnosztikájában a Google és a Jenoptik Pentagonnal közös találmánya, amely elsősorban a patológusoknak segíthet a modernkori orvostudomány gerincét adó laboratóriumi vizsgálatokban. A háromszereplős alkalmi társulás létrehozott egy mesterséges intelligenciával működő mikroszkópot. Az évek óta tartó konzorciumban eddig 13 ilyen rendszert építettek - írja a Világgazdaság.
A mesterséges intelligenciát használó eszközt kiterjesztett valósággal működő mikroszkópnak (ARM) nevezik. A technológia igencsak friss, így még nem használják betegek diagnosztizálására. A kutatásokban viszont ígéretes az eszköz, ami az illetékesek szerint a patológusoknak lehet hasznos másodvélemény megformálására. A patológiának ugyanis a diagnózis felállításában rendkívül fontos szerepe van. A tudományág rendszeresen használ laboratóriumi eszközöket, így mikroszkópot is.
Miben segíthet a patológusoknak a mikroszkóp?
Első blikkre az ARM nagyon hasonlít egy átlagos, középiskolai biológiaórán használatos mikroszkópra: a készülék bézs színű, nagy lencsével és hagyományos, üveg tárgylemezek vizsgálatára szolgáló tálcával rendelkezik. Az eszköz azonban egy mesterséges intelligenciát (MI) rejtő számítógéphez csatlakozik, amellyel
a rendszer képes valós időben körülhatárolni a mintában található daganatos sejteket,
amelyeket okuláron és monitoron is megmutat. Sőt, az MI a rákbetegség súlyosságát is jelzi.
Az eszköz az új szolgáltatással nagyban megkönnyítheti a patológia működését, amely amellett, hogy munkaerőhiánnyal küzd, egyre több mintát kap elemzésre.
A pontos szakmai munka a betegek létkérdése, így a munkamenet megkönnyítése érdekében a legtöbb egészségügyi szolgáltató digitalizálja az eredményeket. Ez a patológián problémába ütközik: egylemeznyi minta eredményének digitalizálása ugyanis több mint egy gigabájt tárhelyet igényelhet. Tehát a folyamathoz szükséges infrastruktúra megteremtése és fenntartása költséges.
Habár az ARM 90-100 ezer dollárba kerül, a vele készített képernyőképek tárolása már sokkal olcsóbb, azaz segítheti a kórházak digitalizációs folyamatait.
Niels Olson, a Pentagon Defense Innovation Unit (DIU) orvosigazgatója a CNBC-nek kifejtette, hogy
az ARM a patológusok második védelmi vonala lehet, azaz semmiképpen sem helyettesíti az orvosokat.
Az eszközt elsősorban a kisebb laboroknak és a rezidens patológusoknak szánják.
Hogyan kapcsolódik a Pentagon a rákdiagnosztikához?
A DIU feladata, hogy csúcstechnológiát szerezzen a hadseregnek a versenyszférától, vagy vele karöltve fejlessze. Ez magyarázza, hogy a rendszer az egység vezényletével készült: a szervezet a hardver megépítésére a Jenoptik optikai technológiával foglalkozó vállalatot, a szoftver kidolgozására pedig a Google-t választotta.
Aashima Gupta, a Google Cloud felelős globális igazgatója elmondta, hogy a projektben négy MI-algoritmust fejlesztettek, amelyek egyenként azonosítják a mellrákot, a méhnyakrákot, a prosztatarákot és a mitózist. Az algoritmusokat a DIU titkosított adatokkal tanította be. A hardver és a szoftver elkészülte után pedig az egység megkezdte az ARM hatékonyságának tesztelését.
Eddig milyen eredményt hozott a mikroszkóppal társított mesterséges intelligencia?
A szervezet 2022 őszén a Journal of Pathology Informatics című folyóiratban publikált tanulmányában megállapította, hogy a mellrák észlelésére kifejlesztett MI-algoritmus összességében meglehetősen jól teljesített. Fontos azonban megjegyezni, hogy a rendszer a nyirokcsomókban található mellrákos áttétek felismerésekor sejttípusoktól függően más-más sikerességi mutatóval rendelkezik.
A prosztatarákkal, a mitózissal és a méhnyakrákkal kapcsolatos algoritmusok független értékelésével még nem végzett a DIU.
A technológia „rendkívüli előnnyel, de még rengeteg kockázattal is jár” – vélekedett David Jin, a Pentagon munkatársa és a tanulmány szerzője. Jin szerint tömérdek szigorú tesztelés után
az AMR megváltoztathatja a rákdiagnosztikát.
A három szereplő megállapodásai lehetővé teszik a technológia katonai és kereskedelmi forgalmazását. A Pentagon egysége azon dolgozik, hogy az ARM-ot őszre az Egyesült Államok összes kormányzati felhasználójának elérhetővé tegye.
A daganatos sejtek azonosításában néhány hónapja is történt egy nagyobb előrelépés, amikor az Oxfordi Egyetem bejelentette a vonatkozó innovációját.
Mivel a magyarok a daganatos betegségektől rettegnek a legjobban, érdemes kihasználni a megelőzési és kezelési lehetőségeket. A Pécsi Tudományegyetemen már az örökletes rákszindrómát is szűrik, a pácienseket pedig gondozzák és oktatják is.
Fotó: Shutterstock
Forrás: vg.hu