Diplomáciai csúcsüzemet is magával hoz a budapesti atlétikai világbajnokság, számos vezető érkezik a napokban munkalátogatásra, többek között a szerb, a török, az azeri, a kirgiz, az üzbég, a türkmén elnök és a katari emír - jelentette be pénteken Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter - írja a Világgazdaság.

 A tárcavezető rendkívüli sajtóértekezletén minden magyar ember nagy közös sikerének nevezte, hogy itt, Budapesten méltó körülmények várják a világ egyik legnagyobb sporteseményét a környezetbarát, fenntartható, nagyléptékű sportinfrastruktúra-fejlesztéseknek köszönhetően.

Hangsúlyozta, hogy 

a rendezvény ma különösen fontos, amikor a konfliktusok és háborúk közepette a sport jelenthet utat az együttműködéshez, és a nemzetek közötti összeköttetések ünnepére ezúttal Magyarországon kerülhet sor.

Emlékeztetett, hogy hazánk ezen a téren az elmúlt években bőven bizonyított, hiszen itt tartották kétszer is a vizes világbajnokságot, rendeztek többek között labdarúgó Európa-bajnoksági meccseket, kézilabda Európa-bajnokságot, a Forma–1-ről már nem is beszélve.

Szijjártó Péter arról számolt be, hogy a „sportok királynője” diplomáciai csúcsüzemet hoz Budapestre, miután számos külföldi vezető érkezik munkalátogatásra a napokban: a Türk Államok Szervezete (TÁSZ) részéről a török, az azeri, a kirgiz, az üzbég és a türkmén elnök, illetve több nyugat-balkáni vezető, így Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, a boszniai államelnökség képviselője, valamint a katari emír és a volt cseh, osztrák és szlovén kormányfő is.

Rámutatott, hogy 

a miniszterelnöki szintű tárgyalások középpontjában három fő téma lesz, és mindegyik Magyarország, Közép-Európa, sőt az egész kontinens biztonságához kapcsolódik. 

Így egyeztetni fognak a felek az energiaellátással, a fizikai biztonsággal – így az ukrajnai háborúval és a migrációs helyzettel – és a gazdasági nehézségek leküzdésével összefüggő kérdésekről – tájékoztatott.

Kiemelte, hogy Katar mára a világ első számú LNG-exportőrévé vált, és ugyan most le van kötve minden kapacitása, 2027-től hazánk számára is lehetőség nyílhat cseppfolyósított földgáz vásárlására innen, és erről már zajlanak is a megbeszélések. Mint közölte, a közel-keleti országgal szoros az együttműködés a nemzetközi szervezetekben, és aláírják majd a diplomáciai képzési együttműködési szerződést is.

A miniszter tudatta, hogy az azeri, a török, a türkmén és a szerb elnökkel is alapvetően az energiaellátás kérdései lesznek fókuszban. Ennek kapcsán leszögezte, hogy Törökország kulcsfontosságú tranzitállam már ma is a földgáztranzit szempontjából, és ez a szerepe csak tovább fog erősödni az azeri és lehetőleg a türkmén források bevonásával. Emellett előrehaladott tárgyalás folyik arról is, hogy török földgáz is érkezhessen Magyarországra.

Kitért arra is, hogy 

Azerbajdzsánból idén 100 millió köbméter földgáz érkezik majd, illetve megegyezés született 50 millió köbméternyi magyarországi bértárolásról is, 

ennek a betáplálása már meg is indult, így már valós fizikai földgázszállítási kapcsolat van a két ország között.

Szijjártó Péter közölte, hogy Türkmenisztánnal átfogó energetikai együttműködési megállapodásról folynak az egyeztetések, amelynek lényeges eleme lenne, hogy a jövőbeli türkmén gázexport egyik célországa Magyarország legyen.

Szerbia kapcsán elmondta, hogy létrejött és szeptemberben el is kezdheti a működését a magyar–szerb regionális földgázkereskedő vállalat, ami ugyancsak hozzájárul a térség energiabiztonságához.

Fotó: Facebook / Szijjártó Péter
Forrás: vg.hu