Napra pontosan 70 esztendeje, 1954. július 4-én veszítette el a labdarúgó világbajnokság döntőjét Magyarország. A csoportmérkőzésen 8:3-ra legyőzött nyugat-németek a fináléban is három gólt szereztek, a magyar válogatott azonban a nyolccal szemben csak kettőt… Kevesen gondolták volna, hogy az Aranycsapat vereséget szenved, hiszen a svájci tornán már két „világbajnoki döntőt” is sikerrel vett Brazília és Uruguay legyőzésével - olvasható a Mandineren. Feleki László, a Népsport szakírója persze óva intett mindenkit, mint írta a vb-döntő előtt, ne a 8:3-ra megvert német csapatra gondoljunk, hanem arra, amely 6:1-re ütötte ki Ausztriát. Optimizmusban persze nem volt hiány a döntő előtt. A magyar játékosok fürdőbe, majd moziba mentek az Uruguay elleni elődöntős siker után, a Népsportban pedig szokás szerint lelkesítő olvasói levelek jelentek meg. Fodor István Gyömrőről például a következőt írta:
„Az Alföld rónáin, ahol vígan cseng már a kasza, s aratják az érett gabonát, az ózdi kohók mellett, a dorogi szénbányákban, az irodákban és egyebütt játékosainkról beszélnek, rájuk gondolnak.”
Sokan versbe foglalták a lelkesedésüket, egy bizonyos Sikolya Károly négy költeményt is küldött a Népsportnak. A versek színvonalát látva az újság azért annyit megjegyzett, a döcögő rímek mögött fellelhető a szerető szív…
Magyarországon mindenki Szepesi rádióközvetítését akarta hallani. Éppen ezért a rendszer engedélyezte, hogy a kórházakban, italboltokban, éttermekben, cukrászdákban kihelyezhessenek rádiókészülékeket,
de még a nagyobb strandokon is Szepesi szólt a hangszórókból.
Mint ahogy Szegeden, Baján és Debrecenben is a forgalmasabb tereken Szepesi hangja szállt tova. A többit tudjuk. Hiába vezetett gyorsan 2:0-ra a magyar együttes, a folytatás pocsékul alakult. Többen is formán kívül játszottak a legendák közül, ráadásul Ling játékvezető három sorsdöntő hibát is elkövetett a Népsport szerint: „Nem adta meg a magyar csapat harmadik, szabályos gólját. Nem ítélt 11-est Kocsis elgáncsolásáért és nem vette észre, hogy a harmadik német gól előtt Bozsikkal szabálytalankodtak” – vélekedett a sportlap.
A vereség hatására a vb-küldöttség budapesti fogadása elmaradt és gyógyírként hatott, mikor Willy Meisi, a tekintélyes World Sports főszerkesztője kijelentette: Németország a világbajnok, de Magyarországé a világ legjobb csapata. Az utóbbit jelzi, hogy a világbajnokság álomcsapatába nem kevesebb, mint hat magyar játékos került (Grosics, Bozsik, Kocsis, Hidegkuti, Puskás és Czibor), német ellenben csak egy… A vb másnapján megjelent Népsportot sokan összetépték, indulatból nem volt hiány, az újság viszont enyhébb fokozatokról számolt be. Mint például arról a biatorbágyi férfiról, aki annyira szomorú volt a vb-döntős vereség után, hogy a következőt vetette papírra:
„Két hónapja vettük a rádiót, a lakásunk dísze volt, állandóan szólt. Vasárnap óta rá sem tudok nézni.”
Persze a lapok próbáltak pozitív üzeneteket megfogalmazni, többek között azt írták, ez a csapat még sok sikert fog szerezni a magyar színekben és sok örömet a magyar sportkedvelőknek. Nem egészen így történt. 1956 októberében a levert forradalom után nem láthattuk többé az Aranycsapatot.
