- Arról már volt jogi vita, és van is rá joggyakorlat, hogy önkormányzati vagy kormányzati, illetve párt- vagy egyesületi kommunikáció mennyire lehet hasonló, az azonban példátlan, hogy teljesen megegyezzenek a kettő arculati elemei. Éppen ezért nem meglepő, hogy az Alkotmánybíróságig (AB) jutott az ügy, amely rögzítette is a legfontosabb megállapításokat ezzel kapcsolatban - mondta a frisss.hu-nak Szikra Levente, az Alapjogokért Központ vezető elemzője.
Emlékeztetett: mind az AB, mind a Kúria kimondta, hogy
nem fordulhat elő, hogy egy jelölő szervezet és az önkormányzat által használt arculati elemek teljes egészében megegyezzenek, mert az a látszat keletkezik, hogy a közpénzből gazdálkodó önkormányzat, illetve önkormányzati cég hivatalosan támogat például egy polgármesterjelöltet.
Ez nem fér bele a demokratikus működésbe - jegyezte meg.
Beszélt arról a tényállásról is, amit a szuverenitásvédelmi törvény illesztett be tavaly a Büntető törvénykönyvbe. - A választói akarat tiltott befolyásolásának új eseteiről van szó, amelyek is felmerülhetnek, hiszen
nemcsak a külföldi támogatás tilalmazott a választáson induló pártok és egyesületek számára, hanem jogi személyek támogatása is.
Eszerint nem adhat támogatást egy önkormányzati cég sem - húzta alá Szikra Levente. A büntetőjogi felelősségrevonásról az elemző csak óvatosan nyilatkozott, azt mondta:
van helye ebbe az irányba is tapogatózni.
- Egyelőre az biztos, hogy választási eljárási alapelv sérült, és az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) lesz mit vizsgálnia - fogalmazott. Ismert, hogy ez a szervezet vizsgálja: tiltott támogatásokat kapott-e az Éljen Szombathely Egyesület mint jelölő szervezet, és ha igen, milyen értékben. - A Kúria végzése helybenhagyta tudniillik a Területi Választási Bizottság döntésének azon részét, miszerint az ÁSZ-nál hivatalosan is eljárást kezdeményez. Ez nagyon fontos, hiszen
ezzel a Kúria külön felhívja az ÁSZ figyelmét a vizsgálat szükségességére.
Ha az ÁSZ megállapítja, hogy tiltott támogatás történt, és ezt valószínűsíthetjük, akkor
a kapott vagyoni értéknek a kétszeresét kell megfizetni büntetésként
- hangsúlyozta. Ebben csak később, a kampányt követő elszámolások alkalmával lesz eredmény, és ha lesz ilyen, az az ÉSZ költségvetését terheli majd.
Szikra Levente vezető elemző, Alapjogokért Központ
A múlt pénteki sajtótájékoztatón, amelyen a Fidesz szombathelyi politikusai ismertették a Kúria döntését, elhangzott az is: büntetőjogi eljárással folytatódhat az ügy az egyes önkormányzati cégek esetében. Szikra Levente szerint
az ügyvezetők munkáltatója - a közgyűlés, illetve a polgármester – is bizonyos mértékű jogi felelősséggel tartozik azért, ha a cégek tiltott támogatást nyújtottak,
de alapvetően az önkormányzati cégek sértettek jogot. Az ügyvezetők felelőssége közvetlen - húzta alá. - Politikai felelőssége egész biztosan van a városvezetésnek is, hiszen ez egy látványos és durva visszaélés volt a rendelkezésükre álló lehetőségekkel. Mondhatjuk így:
a közpénzt kifejezetten tisztességtelen és jogellenes módon költötték el, ami politikai felelősséget mindenképpen felvet.
Azt, hogy kit terhel büntetőjogi felelősség, az ügyészség és a bíróság dolga eldönteni - fűzte még hozzá.
- Az önkormányzatnál pattog a labda. Végre kell hajtaniuk a Kúria döntését, el kell távolítaniuk azokat a hirdetéseket, amelyeket a városi tulajdonú cégek helyeztek el. Ezután az önkormányzatnak a felelőssége az is, hogy milyen következményei lesznek a jogsértésnek. Sokatmondó lenne, ha nem lenne semmilyen következménye, hiszen látható lenne, mennyire fontos számukra a jog és a választási eljárási alapelvek tiszteletben tartása - fejtette ki.
- Ha a választói akarat tiltott befolyásolását a bíróság megállapítja, az akár 3 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető, ezt kockáztatták a cégvezetők az ügy büntetőjogi vonatkozásában
- mondta Szikra Levente, hozzátéve, erre vonatkozó bírósági döntés egyelőre nincs.
