Rotterdam manapság legalább három dologról híres. Itt szállt annak idején hajóra az Újvilág felé tartó európai kivándorlók többsége. Itt található Európa legnagyobb kikötője, ahol 450 millió tonna árut rakodtak le és fel 2014-ben, éppen annyit, amennyit a következő három legnagyobb kikötőben együttvéve. Végül, de nem utolsó sorban: a második legnagyobb holland város polgármestere a marokkói származású Ahmed Aboutaleb, akit 2014-ben az év emberévé választottak a tulipános országban.
Bár a rendkívül népszerű baloldali politikusban sokan már Hollandia és Európa első arab származású kormányfőjét látják, Aboutaleb neve az országhatárokon kívül igazából csak a Charlie Hebdo című szatirikus francia lap szerkesztősége elleni egy évvel ezelőtti véres terrortámadás után vált ismertté. A szunnita imám fia, aki 15 éves korában vándorolt ki családjával Hollandiába, első felháborodásában azt üzente a terroristákkal szimpatizáló muzulmánoknak, hogy „ha nem tetszik nekik a szabadság, akkor takarodjanak el innen".
A polgármester a múlt héten, a rotterdami városházán találkozott brüsszeli újságírókkal, köztük a Figyelő tudósítójával. Véleménye jottányit sem változott: „mindenki szabad akaratából érkezett Hollandiába. Ha itt akar élni, akkor el kell fogadnia ennek az országnak az alkotmányát és a szabályait. Ha ez nem tetszik, akkor el lehet menni" - szögezte le a most 54 éves politikus, aki nagy előszeretettel nevezi magát „kis Ban Ki Munnak". Arra való utalásként, hogy az általa igazgatott városban 174 nemzetiség él. Alig kevesebb, mint ahány tagja van az ENSZ-nek.
Ahmed Aboutaleb maga is gyakorló muzulmán. Senkitől nem fogadja el, hogy megkérdőjelezze a valláshoz való jogát, amit ugyanakkor a magánélet részének tekint. A közélet azonban egészen más. „A más kultúrákból érkezők társadalmi beilleszkedése, az ország alkotmányának tiszteletben tartása nem választás kérdése. A holland útlevéllel nem csak egy utazásra feljogosító papír fecni, hanem identitás is jár. Az, hogy sorsközösséget vállalok azzal az országgal, ahol élek. Számomra az integráció alapja a társadalomban való részvétel" - sorolja kiváló angolsággal Rotterdam polgármestere, akinek az iszlám radikalizmusról kialakított véleményére a Fehér Házban és az ENSZ Közgyűlésében is kíváncsiak voltak.
