– Hogyan lehet az, hogy egy személy, akinek semmi joga nem volt Európában tartózkodni, aki számos alkalommal került már a hatóságok látókörébe, végrehajthatott egy terrortámadást? Ez egyértelműen megmutatja az európai migrációs és menekültügyi rendszer csődjét – nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Marsai Viktor, a Migrációkutató Intézet igazgatója, akit a brüsszeli terrortámadásról kérdeztünk - írja a Magyar Nemzet.
Mint korábban beszámolt róla a Magyar Nemzet, a merénylő a hétfői Belgium–Svédország Eb-selejtező mérkőzés alatt csapott le, két, svéd szurkolói mezt viselő férfit megölt és egy taxisofőrt súlyosan megsebesített, majd elmenekült a helyszínről. A merénylet elkövetője, a 45 éves tunéziai Abdesszalam Lasszúd illegális bevándorlóként érkezett az országba, és bár menekültkérelmét 2019-ben elutasították, továbbra is Belgiumban maradt.
Lasszúd az előzetes médiahírek alapján nem először került összeütközésbe a törvénnyel:
már Tunéziában is meggyűlt a baja a hatóságokkal a szélsőségesekkel való szimpatizálás miatt, és Belgiumban is köztörvényes bűncselekményeket követett el – legutóbb például megfenyegette az egyik menekültközpont lakóját. Épp a támadást követő napon, október 17-én kellett volna megjelennie a rendőrségen, hogy kihallgassák.
A terroristák fegyverei
– A merényletet egy Kalasnyikovval követték el. Ennek kapcsán érdemes megjegyezni, hogy a nyugat-európai haderőkénél nincs rendszeresítve ez a fegyver. Ez a Kalasnyikov illegálisan került Európába, nagy valószínűséggel a nyugat-balkáni embercsempészhálózatoktól, akik elsősorban Albániából szereznek fegyvereket – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) oktatója.
Az Europol által kiadott, terrorista bűncselekményeket elemző TE–SAT-jelentésre hivatkozva Marsai Viktor elmondta: a szélsőséges iszlamista csoportokhoz köthető esetek száma csökkent 2021-hez (11) és 2020-hoz (13) képest – ez javarészt az elhárító szolgálatok munkájának köszönhető –, ám megfigyelhető, hogy bizonyos személyek esetében
a radikalizálódás megakadályozhatatlan, és az elítélt szélsőségesek száma évente százas nagyságrendű Európában.
A Migrációkutató Intézet igazgatója aggasztónak nevezte, hogy a világjárvány óta folyamatosan nő az irreguláris határátlépések száma az Európai Unió külső határain, és mint mondta, nem lát olyan tényezőt, amely gyengítené ezt az erősödő tendenciát a következő fél évben.
Ösztönzések
– Az izraeli–palesztin konfliktus jelenleg nem hat ki az Európára nehezedő migrációs nyomásra, ugyanis Gáza le van zárva. Amennyiben azonban Egyiptom – ahol már egyébként is tízmillió bevándorló és menekült él – megnyitja a határait, vagy ha eszkalálódik-e a konfliktus a régióban, akkor percek alatt megváltozhat a helyzet – állapította meg.
Hozzátette, április óta zajlik a szudáni polgárháború, ami miatt több mint egymillió ember hagyta már el az országot. Egyiptomba és Csádba érkeztek közülük a legtöbben. – Az EU emellett ahelyett, hogy világosan kommunikálná, hogy nincs szükség illegális bevándorlásra, egy olyan csomag elfogadása felé halad, amely azt az üzenetet hordozza: gyertek csak, valahogy úgyis itt maradtok.
Egyre többen fognak elindulni így az unió felé.
A statisztikákon pedig látszik, aki bejut, azt szinte képtelenség hazatoloncolni – jelentette ki. Mint kifejtette, az embercsempészhálózatok is ösztönzik az elindulni vágyókat, ugyanis arra kérik a célországba megérkező bevándorlókat, hogy megérkezésükről töltsék fel,
osszák meg a hírt a közösségimédia-felületükön, hirdessék a csempészek szolgáltatását.
– Aggasztó, hogy a probléma megoldására az új migrációs és menekültügyi paktum tervezete sem ad választ: ebből ugyanis nem látszik, mitől működne érdemben jobban az európai határvédelem, hogyan sikerülne jobban kiszűrni a szélsőségeseket, és miként lehetne hatékonyabbá tenni a hazatoloncolásokat – zárta gondolatait az NKE oktatója.
Borítókép: Lövöldözés helyszínét zárják le rendőrök Brüsszelben 2023. október 16-án. Két ember életét vesztette (Fotó: MTI/AP/ Sylvain Plazy)
Fotó: MTI/EPA/Mohamed Szaber; Olivier Hoslet
Forrás: magyarnemzet.hu
