A magyar közoktatási rendszer második hosszított téli szünetén vagyunk túl, ami sajnos pont a legenyhébb téli időszakra esett – mondta lapunknak Wesselényi Andrea. Mint mi is beszámoltunk róla, az eplényi Síaréna szilveszter előtt jelentette be, hogy az új évben a következő lehűlésig bezárnak. Mátraszentistván tartott ki a legtovább, ott január 5-ig várták a síelőket - írja az Index.

A Síelők.hu adatai szerint nyolc éve nem volt olyan gyenge a szezon, mint tavaly, amikor is csak a legnagyobb forgalmú hazai sípályákon lehetett csúszni. „Ahhoz, hogy hasznot termeljenek, legalább 80 napos működés szükséges, ezt  a múlt télen még Mátraszentistvánon sem sikerült elérni, bár ott 75 nappal a leghosszabb nyitvatartási időszakot érték el az akkori magyarországi viszonylatban” – jegyezte meg a szakmai portál vezetője. A statisztikákat nézve bizakodásra ad okot, hogy a jelenlegi szezon első hónapjában már több havas napon vagyunk túl, amivel a nyitvatartási napok számában jelenleg a múlt szezon felénél járunk a négy legnépszerűbb sípályánkon. 

Mivel tartós mínuszokra lehet számítani, a hóágyúkkal és ratrakkal rendelkező szolgáltatóknál jó esély van arra, hogy március közepéig kitartsanak. Az időjárás függvényében ugyan előfordulhatnak időszakos szünetek, de a magyar lakosság szokásait figyelembe véve a nemzeti ünnepünk hosszú hétvégéje után szokták zárni a szezont

– értékelte Wesselényi Andrea, hozzátéve: nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a meteorológiában 5 napra lehet előre látni. 

Megrohamozzák a működő sípályákat

A hóágyúkkal nem rendelkező pályákon: a Mecsekben a Misina-tetőn, a Börzsönyben a Nagy-Hideg-hegyen, valamint a Bükk-fennsíkon található Bánkúton lévő – felvonókkal is rendelkező – sípályáknál napokra korlátozódhat a csúszási szezon,  nekik  a tavalyi év sem kedvezett. A szakértő megjegyezte, hogy ilyen rövid időre nem éri meg a működtetéshez személyzetet alkalmazni. 

Wesselényi Andrea szerint azonban attól még, hogy a klasszikus telek eltűnnek, nem kell az itthoni síelésről lemondani. Már tendencia, hogy a szokatlanul enyhe december után egészen márciusig lehet fagyokra számítani. „Az egyértelműen látszik, hogy a 0 fok alatt alkalmazható hóágyúzás nélkül elképzelhetetlen a hazai síszezon. Ehhez

15-20 CENTIMÉTERES HÓRÉTEGET KELL BIZTOSÍTANI AZ ITTHONI PÁLYÁK TÖBBSÉGÉRE JELLEMZŐ FÜVES TALAJON, A KAVICSOKKAL TARKÍTOTT FELÜLETEN LEGALÁBB 50 CENTIMÉTERES HÓTAKARÓRA VAN SZÜKSÉG” 

– részletezte. A jelentések szerint ezt itthon a legnépszerűbb négy síközpontban Sátoraljaújhely kivételével sikerült biztosítani. Utóbbinál a hóágyúkkal akadt probléma, mikor a január 11-ei újranyitásra készültek, pénteken mégis sikerült a pályák hóborítását megkezdeni. 

A felszerelt sícentrumok üzemeltetőinek beszámolói szerint még a nehezebb években sem szoknak el a magyarok a hazai síeléstől. Mivel hiányzik nekik az igazi tél, egy kedvezőbb időjárás során még hétköznap is tele vannak a pályák. Wesselényi Andrea elmondta, hogy a hazai foglalásokat nézve már szeptember–októberben betelnek a sícentrumokhoz közeli szállások a kiemelt ünnepi időszakra. Vannak, akik már most foglaltak a jövő évre, de szinte a teljes szezon telt házas a Mátrában vagy Eplényben. 

Nem spórolnak a drága hobbin

A külföldi desztinációkat illetően megjegyezte, hogy továbbra is Ausztria és Szlovákia a legnépszerűbb, már közel azonos árakon és infrastruktúrával működtetik a sípályákat. „Az energiaárak emelkedése és az inflációs hatás mindkét országban drágulást eredményezett. A napijegyek ára az osztrák Alpokban 5-10 százalékkal emelkedett, így már 70 euró felett van, a Tátrában pedig már elérték a 69 eurót. Nemzetközi viszonylatban a szlovén síterepek számítanak a legolcsóbbnak 35-50 eurós napi belépőkkel, Ausztriába mégis többen mennek” – közölte a Síelők.hu főszerkesztője. Magyarországon a pályák üzemeltetői már az idei tél előtt bejelentették, hogy nem drágítanak bérletáraikon. „Ma már egy kétgyermekes család külföldi síüdülése millió forintos tétel. Persze vannak, akik hódolnának a sportnak, de ezt nem engedhetik meg maguknak, számukra a hazai sípályák jó alternatívát jelentenek” – fogalmazott. Az ünnepekközeli heteken kívül a többség a hosszú hétvégékre választja a belföldi opciót, illetve a gyerekek és felnőttek közül sokan itt sajátítják el a technikát. A szakportál információi szerint idén sincs visszaesés a keresletben, a csúcsidőszak a február, illetve az enyhébb, napsütéses időt kedvelők a március közepét preferálják. 

Szánkózásra is bevetik a hóágyúkat

A mesterségesen, vízpermet segítségével előállított hóréteg szerkezetéből adódóan lassabban olvad, és akár hetekig is megmaradhat, hacsak nem érkezik szokatlan mértékű felmelegedés. „Nem véletlen, hogy már két nagy szánkópályát is hóágyúznak a Normafán és Visegrádon, ez utóbbinál a sípályáktól elkülönítve” – ismertette a szakportál alapítója, aki azt is elárulta, hogy a legfrissebb értesülése szerint Hódmezővásárhelyen és Szolnokon egy lakótelep melletti dombon készítenek a technikával szánkózásra alkalmas terepet. 

Hó nélkül is csúsznak

Wesselényi Andrea tájékoztatása szerint Magyarországon egyre több műanyag pálya áll rendelkezésre, már a negyvenet is meghaladja a számuk, az iskolai sítáborok hamar betelnek. „A sport népszerűbb, mint akár tíz éve” – jegyezte meg. Kérdésünkre, hogy a négy évszakos programokra való átállás jelenthet-e a sípályáknál hatékony megoldást az üzemeltetési napok növelésére, a szakember elmondta, hogy a nyári szezonban a bobpályák vagy a mászófalak vonzzák a látogatókat, de ez korántsem generál a síelőkéhez mérhető forgalmat. „A szlovákiai Donovaly kalandparkja ebből a szempontból egy sikeres kezdeményezés, ami a mesevilágával nyáron is vonzza a gyerekeket, miniváros, farm, bob- és vízipálya, közlekedési játszópark várja őket a jó időben” – ismertette.

(Borítókép: Az eplényi Síaréna tanulópályája 2021. január 12-én. Fotó: Vasvári Tamás / MTI)
Forrás: index.hu
Fotó: Vasvári Tamás / MTI