Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete vethet véget az elmúlt hat évben kialakult kíméletlen hazai gyakorlatnak, amely a fogvatartottakat plexifallal választja el az őket látogató családtagjaiktól – közölte a Helsinki Bizottság. Az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint az ilyen elkülönítés csak akkor lehet jogszerű, ha azt valós biztonsági megfontolások indokolják - írja az index.hu.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) 2017-ben tiltotta meg, hogy a fogvatartottak és látogatóik fizikailag érintkezhessenek egymással, korábban a látogatók megölelhették fogvatartott hozzátartozójukat, abban az esetben, ha nem merült fel biztonsági kockázat. A Helsinki Bizottság szerint ez ma is a Büntetés-végrehajtási Kódex fő szabálya, és csak akkor lehetne tőle eltérni, ha a börtön biztonsága indokolja.

A BVOP a szigorítást őrzésbiztonsági megfontolásokkal magyarázta, a döntéssel akarták megakadályozni a tiltott tárgyak elszaporodását. A jogvédő szervezet szerint a börtönökben így korlátozták évek óta a személyes kapcsolattartást a beszélőkön, noha a feltárt tiltott tárgyak száma érdemben nem csökkent azóta sem.

Általános jogállami elv, hogy nem lehet kevesek esetleges normaszegését ezreken leverni. A látogató fogadását a fogvatartottak jogaként azonosítja a hazai Büntetés-végrehajtási Kódex is. De milyen jog az, amit csak az elenyésző kisebbségnek biztosítanak?

– teszi fel a kérdést a jogvédő szervezet, hozzátéve, hogy alig engedélyezték a családi beszélőkön a „pleximentes” találkozásokat. A 2022 augusztusa és 2023 júniusa között eltelt 11 hónapban országosan csak 75 családi beszélő volt, miközben a fogvatartotti létszám 20 ezer körül alakult.

Az egyik fogvatartott két családtagja a strasbourgi bírósághoz fordult. Ők nem látogathatták fizikai elkülönítés nélkül elítélt hozzátartozójukat, és az emiatti panaszukat a magyar ügyészség és bíróság is elutasította. Az idős anyát Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke, míg az elítélt élettársát Kadlót Erzsébet ügyvéd képviselte a strasbourgi eljárásban.

A férfit 2017-ig fizikai elkülönítés nélkül látogathatták a rokonai. Azóta viszont csak plexi mögött láthatják egymást, miközben sem az elítélt, sem családtagjai nem szegték meg egyszer sem a beszélő szabályait, sőt, a fogvatartott ellen folyó büntetőeljárásban ítélkező bíró is úgy ítélte meg, hogy nem lenne akadálya az asztali beszélőnek.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta:

A PLEXIS BESZÉLŐVEL AZ ÁLLAM MEGSÉRTETTE A PANASZOSOKNAK A CSALÁDI ÉS MAGÁNÉLETHEZ FŰZŐDŐ JOGÁT. A FOGVATARTOTT ÉS A LÁTOGATÓK ELKÜLÖNÍTÉSE PLEXIFALLAL CSAK AKKOR LEHET JOGSZERŰ, HA AZT BIZTONSÁGI MEGFONTOLÁSOK INDOKOLJÁK. HA NINCSEN BIZTONSÁGI KOCKÁZAT, AKKOR NEM JOGSZERŰ AZ ELKÜLÖNÍTÉS.

A strasbourgi bíróság által elbírált konkrét ügyben nem volt olyan körülmény, ami arra utalt volna, hogy a korlátozás nélküli beszélők veszélyeztetnék a börtön biztonságát, erre vonatkozó bizonyítékot a kormány nem tudott bemutatni. A kérelmezők 5-5 ezer eurós igazságos jóvátételt kapnak.

A HELSINKI BIZOTTSÁG SZERINT A STRASBOURGI ÍTÉLET UGYAN EGYEDI JOGSÉRELMET ÁLLAPÍTOTT MEG, DE VILÁGOSSÁ TETTE AZT IS, HOGY A HAZAI GYAKORLAT ÁLTALÁBAN IS JOGSÉRTŐ.

Évente akár több tízezer családtagnak korlátozzák önkényesen a jogát, hogy fogva tartott rokonával személyesen is érintkezzen. A jogvédő szervezet szerint ha a gyakorlaton nem javít haladéktalanul az állam, akkor hozzátartozók ezrei fordulhatnak a strasbourgi bírósághoz, hogy állapítsa meg a jogsértést és ítéljen meg számukra kártérítést.

(Borítókép: A Veszprém Vármegyei Büntetés-végrehajtási Intézet. Fotó: Vasvári Tamás / MTI)