Május közepén a szakképzésben dolgozó 32 ezer tanár közül a legtöbb még nem tudja, hogy 2020 júliusától milyen feltételekkel dolgozhat tovább a munkahelyén. A szakképző intézményekben közismereti vagy szaktárgyat tanítók jogviszonya közalkalmazotti foglalkoztatottból munkaviszonnyá alakul, és a Munka törvénykönyvének hatálya alá fognak tartozni. Ezentúl nem pedagógusoknak hívják őket, hanem oktatóknak, a szakképzés ugyanis már nem lesz része a köznevelésnek. De sok minden más is megváltozik.
A Frisss.hu megkereste Pölöskei Gáborné szakképzésért felelős helyettes államtitkárt, aki nyilatkozni ugyan nem akart, de megerősítette az Innovációs és Technológiai Minisztérium korábbi közleményében foglaltakat. Abban kifejtették, hogy
a cél az, hogy osztrák mintára gyakorlatiasabb és jobb legyen a szakképzés, az oktatók pedig az eddiginél nagyobb megbecsülést kapjanak. Éppen ezért az egyik legfontosabb eleme a törvénynek a béremelés, mégpedig átlagosan 30 százalékos. Hogy pontosan kinek mennyivel nő meg a fizetése, azt még nem tudni, a szaktárca az iskolaigazgatókra bízza a döntést.
Ebből az következik, hogy lesz, aki akár 50 százalékkal is több pénzt vihet majd haza, de olyan is, aki bőven átlag alatti béremelést kap. Mindez egyéni béralkuk kérdése lesz – erősítették meg több forrásból. Az új szakképzési törvény ezzel kapcsolatban csak egy valamit garantál: senkinek sem lehet kevesebb a fizetése, mint eddig. Tegyük hozzá: akkor, ha nem változik a munkaköre és a feladatainak a mennyisége. A minisztérium közleményéből kiderül, hogy az óraadók bérei például egész biztosan 50 százalékkal emelkednek. Éves szinten az összes béremelésre 35 milliárd forintot biztosítanak, az alapelv pedig a „teljesítményalapú, versenyképes, motiváló” bérezés. Vagyis a törvényalkotók szeretnék, ha mint munkahely is vonzó hely lenne a szakképzés, és a legnagyobb tudású szakoktatók választanák, és szerintük ezt szolgálja az is, hogy nem vonatkozik majd rájuk a „merev közalkalmazotti bértábla”. Megmarad ugyanakkor a jogosultságuk a jubileumi jutalomra, a végkielégítésre való jogosultság idejébe beleszámít a korábbi, közalkalmazotti jogviszonyban ledolgozott idő, és bár igaz, hogy az eddig megszerzett minősítésük ezután nem sokat fog érni, de ha valamikor ismét egy köznevelési törvény hatálya alá tartozó intézményben tanítanának, az újra érvényben lesz, és ott folytathatja, ahol abbahagyta. Ami az óraszámokat illeti: az oktatóknak heti 22, az osztályfőnököknek heti 21 kötelező tanórájuk lesz, amit éves keretben kell számolni. Aki többet dolgozik, azért járni fog a túlórapénz – ígérik. A törvény egyébként arról is szól, hogy a technikumban, nappali rendszerű oktatásban tanulók havi ösztöndíjat kapnak ezentúl, eleinte 8 ezer, majd később 15 ezer forintot.
Sérti az egyéni érdekeket az új szakképzési törvény – állítja a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), és ezért az Alkotmánybírósághoz is fordultak, hogy az semmisítse meg a jogszabályt.
Azt kifogásolják egyebek mellett, hogy nem volt valós egyeztetés a törvény tartalmáról, ráadásul az elfogadása és a hatályba lépése között is csak rövid idő állt rendelkezésre, így felkészülni sem tudott senki. Szerintük azzal, hogy a közalkalmazotti törvény helyett a Munka törvénykönyve alá tartoznak ezután az oktatók, bizonytalanná válik a helyzetük, semmi nem garantálja az előmenetelüket, és az egyéni béralku is egy kényszer. Sértőnek érzik, hogy a szakképzésben tanítók nem pedagógusok, nem tanárok többé, nem is használhatják magukra a pedagógushivatást kifejező elnevezéseket.
A PSZ Vas megyei szervezete túl van több egyeztetésen a témában. A helyi elnök, Mitre-Károlyi Mária a Frisss.hu-nak elmondta, hogy februárban először az országos alelnökükkel tartottak vitafórumot Szombathelyen közel hatvan érintett részvételével, majd nem sokkal később Sárváron is összejöttek a kollégák, hogy a jövőjükről tájékozódjanak. – Minden ilyen rendezvénnyel az volt a célunk, hogy ismertessük a pedagógusokkal a várható változásokat, és felhívjuk a figyelmüket, hogy egyénileg is lehetőségük van alkotmánybírósági beadványt készíteni – fogalmazott a vasi elnök. Kiderült, hogy ezután a
Vas Megyei Szakképzési Centrum vezetésével is tárgyaltak azért, hogy kiderítsék, mennyi az esélye egy, a munkavállalóknak nagyobb védelmet nyújtó kollektív szerződés kötésének, ám ez az egyeztetés a járványhelyzet miatt félbeszakadt.
Mitre-Károlyi Mária lapunknak kifejtette, miért szeretnék, ha az Ab megsemmisítené a törvényt. – Nem tudjuk, hogy pontosan ki mekkora fizetést fog kapni, egyelőre csak annyi az információnk, hogy 10 és 30 százalékos béremelés lehetséges. Másképp rendelkezik a szakképzési törvény, és a közalkalmazotti törvény is az illetményszámításról. A bérezés tekintetében egyébként 2014 óta nem változott a vetítési alap. Ami a szabadságokat illeti: a pedagógusoknak eddig 21 nap alapszabadság és 25 nap pedagógus munkaköri pótszabadság, azaz összesen 46 nap járt. Július elsejétől a szakképzésben nincs pedagógus életpálya szerinti szabadságszámítás, tehát a 20 nap Munka törvénykönyve szerinti alapszabadsághoz csupán 20 pótszabadság adódik, vagyis összesen 40 napot kapnak – részletezte a megyei szakszervezeti elnök. Hozzátette, hogy
kétségbeesés és bizonytalanság uralkodik a kollégák körében, sok a nyugdíjazás előtt álló oktató, akik szintén tele vannak kérdésekkel.
– Mind a közismereti, mind pedig a szakmai tárgyakat tanító pedagógusok aggódnak. Elegük van az állandó változtatásból, és nem hiszik, hogy hatékonyabb lesz az oktatás, mivel egyre kevesebb a szaktanár. Már az is látszik, hogy az iskolák gyakori átnevezése sem teszi vonzóvá a gyerekek és a szülők számára ezeket a szakképző intézményeket, teljes a zavar – fogalmazott. Szerinte a változó világhoz való alkalmazkodást nem a formai keretek állandó átszabása, hanem a nevelés-oktatás megfelelő feltételeinek biztosítása segítené elő.
A szakképző intézmények a jövőben a szakképzési centrumoknak nem tagintézményei, hanem iskolái lesznek, és ez a módosítás szakmai szabadsággal is jár majd - állítják. Megkérdeztük Rettegi Attilát, a Vas Megyei Szakképzési Centrum főigazgatóját, hogyan látja az új törvény körüli vitákat belülről. Mindenekelőtt leszögezte, hogy a szakképzés rendszerének teljes megújítása van folyamatban, és ennek a legfontosabb szabályozója ez a szakképzési törvény. – Az új rendelkezések a szakképzés valamennyi szereplőjét érintik, a tanulókat, a szakmát tanuló felnőtteket, az iskolákat, és a gyakorlati képzőhelyeket egyaránt – mondta.
– A Vas Megyei Szakképzési Centrum iskoláiban jelenleg 5388-an tanulnak, és óraadók nélkül 648 alkalmazott dolgozik, közülük 423-an pedagógus munkakörben – tette hozzá.
Érdeklődésünkre részletesen ismertette az egymással összefüggő változásokat, amelyek a képzés egészére vonatkoznak. Szólt a tanulási terhek évenkénti eloszlásáról, ami a technikumok, a szakképző iskolák esetében más és más, beszélt az orientációs évfolyam lehetőségéről, amely a pályaválasztásban bizonytalan fiatalok dolgát könnyítheti meg, valamint az ösztöndíjrendszerről is, ám mi most az oktatókat érintő kérdésekre voltunk inkább kíváncsiak. - Az új szakképzési rendszer meghatározó szereplői az oktatók, akiknél most a korábbinál jobban figyelembe lehet venni a szakképzés szempontjait, ha a bérezésükről lesz szó. A foglalkoztatásuk munkaviszonyban vagy óraadóként megbízási szerződéssel történik, és jó hír, hogy átlagosan 30 százalékos béremelésre nyílik mód. Szintén előnyös, hogy a korábbi 22-26 helyett most 22-ben lesz megállapítva a kötelező óraszám, és összességében lényegesen kedvezőbb kereseti lehetőségek nyílnak meg az oktatók számára a vállalt feladatoktól és a munkateljesítményüktől függően – fogalmazott Rettegi Attila. Elmondta azt is, hogy szerinte a korábbi, közalkalmazotti jogviszonyhoz fűződő kedvezmények megmaradnak, ezért nem kell aggódni. Kiemelte: az érintetteket november óta folyamatosan tájékoztatták a változásokról, és az oktatók a jogviszonyváltásról május végéig hivatalos értesítést is kapnak. - Ezzel az értesítéssel egy időben kapnak ajánlatot az új, magasabb munkabér összegére is – fűzte hozzá a centrum főigazgatója.
A véleménynyilvánítás lehetőségét, az egyeztetést és a javaslattétel jogát hiányolják a pedagógusszervezetek az új törvénnyel kapcsolatban, amely 2020 januárjában hatályba lépett, az említett, munkaviszonnyal kapcsolatos változások pedig július elsejével történnek meg.
