Immár hagyományosan a sajtóból értesülünk a Bizottság álláspontjáról, hivatalosan azonban még nem kaptunk értesítést, csak kérdéseket – közölte Navracsics Tibor, az EU-s források felhasználásáért is felelős területfejlesztési miniszter azon a sajtótájékoztatón, amit a Financial Times cikkére reagálva hívtak össze hirtelen – a Világgazdaság pedig élőben közvetítette.
Az FT forrásai úgy vélekedtek, hogy az EB november vége előtt mintegy 13 milliárd eurónyi (5043 milliárd forintnyi) finanszírozást kíván feloldani, azaz elfogadja az igazságügyi reformot – feltehetőleg azért cserébe, hogy Magyarország jóváhagyja az EU-s költségvetés mintegy 66 milliárd eurós (25,5 ezermilliárd forintos) megemelését, amelynek bizonyos hányada az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós (19,4 ezermilliárd forintos) támogatás részét képezné.
Ám továbbra sem eszik ilyen forrón a kását a miniszter nyilatkozata alapján.
Abban bízom, az év végéig tényleg megegyezhetünk, erre látom a lehetőséget
– mondta Navracsics Tibor, kifejtve, hogy májusban fogadta el az országgyűlés a törvénycsomagot, ami az Európai Bizottság (EB) szerint kezelte az igazságügyi problémákat, sőt utána meg is állapította, hogy történtek lépések a közbeszerzések kifehérítésére, tehát Magyarország június óta készen áll a megegyezésre.
Egyébként az igazságügyi csomag elfogadása gyakorlatilag az összes költségvetési felzárkóztatási támogatásra hatással van, ami összesen mintegy 22 milliárd eurónyi összeget jelent. Ezek bizonyos részei a jogállamisági eljárás miatt sem érkezhettek meg eddig, így marad az FT által hivatkozott 13 milliárd euró. Nem mellesleg az igazságügyi csomag a 27 szupermérföldkőnek is része, amik pedig helyreállítási alaphoz (RRF) hozzáférést blokkolják.
Tényleg összekapcsolódnak az ügyek Brüsszelben?
Arra a felvetésre, hogy a EU-s költségvetés megemeléséhez kapcsolódó szavazattal kapcsolnák össze az igazságügyi reform elfogadását és bizonyos források felszabadítását, a területfejlesztési miniszter úgy reagált, hogy semmilyen megkeresést nem kaptak ez ügyben sem, nem is hiszi, hogy lenne ilyen összekapcsolása az ügyeknek – kormányon belül sem tárgyaltunk arról, hogy ezt adott esetben megszavaznánk-e –, de időben lehet, hogy párhuzamosan folyik a kettő.
„Minden tárgyalásunkon – anélkül, hogy részleteket árulnék el, mert én tartom magam a Johannes Hahnnal kötött egyezségünkhöz – ott vagyunk a megállapodás küszöbén a KEKVA-k, a helyreállítási és a kohéziós alapok tekintetében is. Nem maradt hátra érdemi kérdés” – részletezte Navracsics Tibor, aki szerint mindent teljesítettek, amit az EB kért és a tárgyalások során olyan kompromisszumokat értek el, amivel elégedettek is.
Mi lesz a pedagógus-béremeléssel?
Mivel korábban Rétvári Bence parlamenti államtitkár és a kormányzat más tagjai is úgy nyilatkoztak, hogy a visszatartott EU-s forrásokból lehetne finanszírozni a jelentős hazai pedagógusbér-emelést, ez is szóba került a sajtótájékoztatón.
Navracsics Tibor megismételte, hogy amennyiben megnyílnak a források, a szándék megvan az emelésre.
Többször is elismételte, hogy az év végére szerinte nemcsak az erre utaló hazai vélemények sorjázhatnak, hanem a tényleges megállapodás is megszülethet,
továbbá emlékeztetett arra, hogy azért jelenleg is vannak hozzáférhető források.
A lelkesedést valamelyest lohasztó miniszteri vélemények után elhangzott a kérdés, hogy a sajtóértesülések nyomán a magyar fél nem kért-e hivatalos tájékoztatást Brüsszelből.
Nem gondolom, hogy biztatnom kéne a volt biztos társaimat és tanácsot sem kérek tőlük, hogy ha az FT ezt írta, akkor így van-e
– felelte Navracsics Tibor, akitől azt is megkérdezték, mit szól ahhoz, hogy a Világgazdaság tegnapi jubileumi konferenciáján, a VG55-ön Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke súlyos kritikával illette a Magyar Nemzeti Bankot.
Én csak egy egyszerű területfejlesztési miniszter vagyok – hangzott a reakció.
Mi történt az elmúlt egy hónapban?
Amikor egy hónapja, szeptember 6-án Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszterrel együtt Brüsszelben tárgyalt, Navracsics Tibor bejelentette, hogy felgyorsítják a magyar kormányzat és az EB tárgyalásait, mivel november végéig meg kéne egyezni ahhoz, hogy 2024 nyarától is biztosított legyen az Erasmus+ és Horizont Európa projektek folytonossága és finanszírozása, nem beszélve a többi visszatartott forrásról.
Bóka János hozzátette: az akkori egyeztetések három téma köré csoportosultak. Ezek közül az első az EU Tanácsának a soros féléves elnöksége, amit 2024 második fél évében Magyarország tölt majd be. A második pontot az ősz meghatározó politikai ügyei jelentették, ezek közül is elsősorban a hétéves EU-s költségvetés. A harmadik témát pedig természetesen a Magyarországtól visszatartott EU-s források szolgáltatták. Az augusztus eleje óta miniszteri minőségben dolgozó Bóka azóta is többször tárgyalt Brüsszelben.
Navracsics Tibor egy hónapja emlékeztetett: a tavaszi-nyári levélváltások azt éreztették: mindkét fél álláspontja olyannyira merevvé vált, hogy az nehézzé tette a további tárgyalásokat.
Az ősz kezdetén viszont úgy látták, az EB részéről nagyobb rugalmasság, így a magyar küldöttség is nagyobb rugalmasságot mutathatott.
„Azonosítottuk azokat a jobbára technikai problémákat, amiket meg kell oldanunk a következő hetekben. A jó hangulatú tárgyalás azt a reményt kelti bennünk, hogy a következő időszakban akár az áttörésig is eljuthatunk” – vélekedett Navracsics Tibor.
Mindezek után jött a hirtelen meghirdetett mai sajtótájékoztató – amin viszont nem sok újdonságra derült fény.
Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság
Forrás: vg.hu
