A kormány mandátumot adott Bóka János EU-ügyi miniszternek, hogy tárgyaljon az Európai Bizottsággal a migráció ügyében Magyarországot elmarasztaló ítélettel kapcsolatban – jelentette be Gulyás Gergely a Kormányinfón. A Miniszterelnökséget vezető miniszter emlékeztetett: a népszavazás eredménye számukra parancs, a magyar emberek akarata ellenére senkit nem lehet betelepíteni Magyarországra - írja a Magyar Nemzet.
A határrendészeti költségek megtérítését is igényelni fogják a tárgyalások során a bizottságtól, ezért készek pert is indítani.
Magyarország úgy költött kétmilliárd eurónak megfelelő összeget a külső schengeni határ védelemére, hogy az Európai Uniótól erre semmilyen hozzájárulást nem kapott.
Gulyás Gergely felidézte: Orbán Viktor volt az első, aki 2015-ben világosan elmondta, hogy ha nem kötelező a külső határ védelme, akkor a schengeni rendszer össze fog omlani. Most, amikor Németország bevezeti a belső határellenőrzést az unióban, ezt láthatjuk a miniszter szerint.
Emelkedő minimálbér
Gulyás Gergely arról is beszámolt, hogy a kormány tárgyalt a jövő évi költségvetés céljairól. Nagy Márton feladata lesz, hogy tárgyaljon a munkaadókkal és munkavállalókkal, hogy emeljék a minimálbért Magyarországon. – A kormány a munkaadók és munkavállalók között csak közvetítő fél, és ha megállapodásra jutnak, akkor a kormány meghatározza a garantált bérminimum összegét – emlékeztetett a Miniszterelnökség vezetője. Mint mondta,
többéves megállapodást szeretnének elérni, a kormányzatnak az az érdeke, hogy a minimálbér minél magasabb legyen.
Gulyás Gergely kiemelte: Magyarországon általában minimálbérről beszélünk, és ezt használjuk összehasonlítási alapként is, de garantált bérminimum is létezik, miközben az európai uniós országok többségében garantált bérminimum nincsen. Minimálbért nálunk 250 ezren keresnek, a garantált bérminimum pedig mintegy 700 ezer embernek határozza meg a fizetését. Ezért Magyarországon a minimálbérnél lényegesen nagyobb jelentősége van a garantált bérminimumnak – tette hozzá.
– Nagyjából látjuk előre az infláció mértéket, jó hír, hogy ez már idén is négy százalék alá került, jövőre pedig abba a tartományba csökkenhet vissza, amit már egészségesnek tartunk. Miután ezek a körülmények ismertek, hosszú távú megállapodást lehet kötni, amely lehetővé teszi a minimálbér és a garantált bérminimum dinamikus emelését. A mi célunk az, hogy ne a kormány diktáljon a feleknek, hanem ők állapodjanak meg, mi arra biztatjuk őket, hogy addig menjenek el egy vitában, amíg ez a munkahelyeket nem érinti – fejtette ki újságírói kérdésre a miniszter.
Januártól munkáshitel
Gulyás Gergely kitért arra is, hogy a kormány úgy döntött,
nem szakmunkáshitelt szeretnének bevezetni, hanem egy olyan munkáshitelt január 1-jétől, amely nem csak a szakmunkások számára érhető el.
Emlékeztetett, hogy a diákhitel az első Orbán-kormány rendkívül sikeres terméke volt. – Úgy gondoljuk, hogy a munkáshitelre most van szükség, és ez tenné teljessé a fiatalok számára a kedvezményes hitelhez jutás lehetőségét. A következő vagy az azt követő kormányülésen fogjuk a részleteket megtárgyalni, de a cél az, hogy egyszerűen, gyorsan juthassanak kedvezményes hitelhez azok, akik már 17-18 éves koruktól dolgoznak – közölte a miniszter.
Fejlesztések több mint nyolcvanmilliárdból
Az elmúlt két hétben csaknem 84 milliárd forint értékű beruházás zárult le Magyarországon, ez összesen 32 projektet jelent – ismertette a kormányszóvivő. Vitályos Eszter elmondta: több mint kétmilliárd forintnyi összegből épültek vagy újultak meg óvodák, bölcsődék. Eger és Szilvásvárad között befejeződött a 25. számú főút és a 2506-os út felújítása. A beruházás összege négymilliárd forint volt.
A Heves vármegyei Lőrinci településen 1,8 milliárd forintból valósult meg egy beruházás, amely tartalmazza Pásztó és környékén a buszváró épületeket, gyalogos átkelőhelyeket, parkolóhelyeket és kerékpártárolók építését, kamerák telepítését, vadvédő kerítés építését – sorolta a kormányszóvivő. Öt településfejlesztési projekt fejeződött be, összesen 750 millió forint támogatási összeggel.
A gazdaságfejlesztés területén 8,3 milliárd forint összegben valósultak meg beruházások. Vitályos Eszter kiemelte a kaposvári Magyar Cukor Zrt. 4,8 milliárd forintos támogatásból megvalósított fejlesztését.
Spar, egészségügy, gázellátás
Gulyás Gergely újságírói kérdésre azt mondta: nem lepődtek meg, hogy Brüsszel a Spar mellett foglalt állást az árcsökkentés ügyében. A tárcavezető a kormányátalakítással foglalkozó híreszteléseket hírlapi kacsának minősítette. A Magyar Nemzeti Bank következő elnökét pedig időben be fogja majd jelenti Orbán Viktor – közölte.
Az egészségügyben felmerült ezerforintos időpontfoglalási díjról Gulyás Gergely azt mondta: nincs ilyen kormánydöntés, de szerinte kifejezetten sérelmes minden betegnek, hogy időpontot kérnek, aztán nem mennek el rá. Ha valaki úgy dönt, hogy nem megy el, jeleznie kellene. A miniszter szerint a vizitdíjjal szemben ez visszajárna, ha valaki megjelenik az egyeztetett időpontban.
Azzal a felvetéssel kapcsolatban, amely szerint az alapellátásban dolgozó orvosok egy részének visszaesett a teljesítménye, és ez rányomja az egészségügyre a bélyegét, Gulyás Gergely azt mondta: azzal, hogy megszűnt a paraszolvencia és tisztességes orvosbéreket vezettek be, még nem biztos, hogy valaki ugyanannyi energiát fektet bele a munkájába. Ezzel szemben elsősorban a kórházigazgatók tudnak fellépni – jegyezte meg a miniszter.
Gulyás Gergely arra a kérdésre, hogy a kormány számít-e arra, hogy Ukrajna más megoldást próbál keresni azért, hogy valahogy blokkolja az energiaellátást, azt mondta: a kormány mindenre számít, de egyelőre némi optimizmusra ad okot, hogy a Mol megállapodott, és ennek köszönhetően egyelőre a magyarországi gázellátás biztosított, a kockázatok pedig csökkentek.
Migráció, határvédelem
Lapunk érdeklődésére a miniszter kitért Magyar Péter azon kijelentésére, miszerint a kormánynak az Európai Unió előírásai szerint kellene megoldania a külső határok védelmét. – A Tisza Párt az Európai Néppárt tagja, amely legfeljebb szavakban elemezte a migrációt: amikor dönteni kellett, akkor mindig is támogatta, vagy megtámadta Magyarországot – emlékeztetett Gulyás Gergely, és felidézte, hogy a néppárti vezetésű bizottság Magyarországnak egyetlen fillért sem fizet a határőrizetért, míg ezt más országok esetében megteszi.
Azzal kapcsolatban, hogy a Tisza Párt EP-képviselője azzal a lengyel néppárti politikussal tárgyalt, aki kezdeményezte az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás további növelését és kritizálta Orbán Viktort, Gulyás Gergely leszögezte: az Európai Néppárt nem csak migrációpárti volt, hanem háborúpárti is mindig, tehát ezen szintén nem kell csodálkozni. – Akik ott vannak, azok a háború meghosszabbítását támogatják, illetve olyan döntéseket támogatnak, amelyek a háború meghosszabbításához vezetnek – jelentette ki a miniszter.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök új külügyminiszteréről elmondta: nem érkezett még a magyar kormányhoz megkeresés tőle, azonban méltányosnak kell lenni, mert néhány napja nevezték ki. Hangsúlyozta, hogy az Ukrajnával való jószomszédi kapcsolatok feltétele, hogy az ott élő magyar közösségek kapják vissza azokat a jogokat, elsősorban az anyanyelvhasználat és a nyelvoktatás területén, amelyeket Ukrajna elvett tőlük.
Lapunk azon kérdésére, hogy mit gondol arról, hogy Brüsszelből több támadás érte hazánkat, mert a magyar kormány terve szerint oda buszoztatnák a migránsokat, úgy fogalmazott, hogy álszentnek látja a brüsszeli álláspontot.
Úgy tűnik, hogy Brüsszel úgy gondolja, hogy a migráció jó, de migránsokat nem akar befogadni. Ha jó a migráció, akkor fogadják szeretettel a migránsokat. Ha meg nem, akkor tegyék lehetővé, hogy olyan szabályozás legyen hatályban Európában, és ezt tartassák is be, ami nem teszi lehetővé, hogy migránsok bejöjjenek, és ne pedig büntessék érte Magyarországot
– fejtette ki a miniszter.
Gulyás Gergely kitért arra is, hogy jövő héten mutatja be a magyar soros elnökség a programját az Európai Parlamentben. Feltehetőleg elnökségi programot mutat be a miniszterelnök, ami miatt kevésbé fog a határvédelemmel és a bírsággal foglalkozni, de ennek van egy olyan része, ami nem magyar ügy, hanem európai ügy, és ilyen értelemben ezzel foglalkozni kell. – Ez pedig az, amit már tíz éve mondunk, hogy az európai külső határok hatékony védelme nélkül a schengeni belső határmentes térség összeomlik. Most ennek vagyunk tanúi. A németek először rákényszerítették Európára a migrációt, majd most szétverik Schengent – mutatott rá.
Arról, hogy Magyarországra milyen hatással van a német határlezárás, Gulyás Gergely azt mondta: hazánk legnagyobb külkereskedelmi partnere Németország, a döntés pedig lassítja a teherforgalmat. – Nem véletlen, hogy a lengyelek is tiltakoznak – hívta fel a figyelmet a miniszter.
Beszélt az egymilliárd eurós kínai hitelről is, amelynél a kamat titkosítását a kínai fél kérte. – Kezdeményezzük a hitelszerződést módosítását, hogy nyilvánosságra hozzuk ezt a számot, ami egyébként egy kedvező szám. Korábbi hiteleknél nem volt rá példa, és ok sem, hogy a kamat összege titkos legyen, és jobb lenne, ha nyilvános lenne, mert valójában semmi titkolnivaló nincs benne. Ennek az lehet az oka, hogy több országnak is adnak hitelt, ahol különböző kamatszinteket állapítanak meg, ami nem előnyös számukra, ha ez kiderül – mutatott rá Gulyás Gergely.
Tegnap kormányülést tartottak a karmelita kolostorban, az itt született döntésekről csütörtök délelőtt számolt be Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő a Kormányinfón.
Utoljára augusztus 22-én tartottak Kormányinfót, ahol többek között téma volt a migráció, a Barátság kőolajvezetéken történő hosszú távú szállítás, a tanévkezdés, valamint az óbudai korrupciós ügy is.
Forrás: magyarnemzet.hu
Fotó: Ladóczki Balázs
