Mint minden ágazatot, így a vadászatot is negatívan érinti a koronavírus-járvány. Megyénkbe évről évre nagyon sok vendég bérvadász érkezik, a bevételek nagy része az ő teljesítményükből eredeztethető. „Most már sajnos el kell fogadnunk, hogy az idei bakvadásztatásról teljes egészében lemondhatunk, ahogy a vendégvadászok érkezéséről is. Ahhoz, hogy a kellő elejtési számokat elérjük a bakvadásztatás során, a belföldi vadásztársakat és kamarai tagokat kell motiválni bizonyos kedvezményes árfeltételekkel. Hiszen a tag meglőheti ugyan a trófeás vadat a vadászatra jogosult területén, csak ugye abból nem lesz bevétele, tehát azt valamilyen módon ki kell pótolni. Úgy néz ki, a járvány a szarvasvadászatot is érinti majd, ezzel összefüggésben sem számíthatunk a külföldi vadásztársakra. Talán az év második felében lecsengőben lesz a járvány, az ősszel esedékes vaddisznóhajtások alkalmával bízunk benne, újra érzékelhető lesz a vadászati kedv növekedése, bár egyelőre a teljes bizonytalanság jellemzi a következő hónapokat, nem lehet semmi biztosat mondani a jövőt illetően” - tájékoztatta lapunkat Gagyi István, a kamara Vas megyei szervezetének elnöke.
Összegezve: reálisan nézve árbevételeik mintegy feléről le kell mondaniuk a járvány következtében, de pesszimista becslések szerint veszteségeik elérhetik a 70 százalékot is, ami 80-100 millió forintra tehető. „Ezt mi eddig visszaforgattuk a vadgazdálkodásba, a vadkár alapba, valamint a vadásztársak támogatására fordítottuk pályázati formában. Az elmúlt években nagymértékben nőttek a vadkárok. Jelentős figyelmet fordítottunk arra, hogy a vadgazdálkodók kifizessék a földhasználóknak a károkat, hiszen a kölcsönös megbecsülés és tisztelet alapvető feltétele a sikeres vadgazdálkodásnak. Adott, hogy miből mennyit lőhetünk, tehát ez nem úgy működik, hogy valaki letesz pár millió forintot, kimegy, és arra lő, amire csak akar, hiszen ennek is megvannak a megfelelő szabályai” - mondta a vasi szervezet elnöke.
A nehézségek ellenére a terhek ugyanúgy megmaradnak, azaz fizetni kell a földbérleteket, ahogy a hivatásos vadászok bérét is állni kell, és emellett a vadgazdálkodásra szánt költségeket sem szabad elhanyagolni. A kamara, a védegylet és a hatóságok is megtesznek mindent annak érdekében, hogy a lehető legkevesebb kár érje a vadászati ágazatot. „Ki kell hangsúlyoznom, hogy a kijárási korlátozás a vadászati tevékenységre csak indokolt esetben vonatkozik, tehát lehet menni, sőt kell is menni vadászni, mivel nyakunkon a kukoricavetés ideje, és ezzel együtt a szükséges vadkárelhárítási munkákat is el kell végezni, csoportos érintkezés mellőzésével. Tessék elképzelni, mi lenne, ha a vadászok nem tudnák ellátni legfőbb küldetésüket, a vadállomány ’karbantartását’, és a vadak elszaporodása milyen következményekhez vezetne az agráriumban, és az erdőgazdálkodás terén” - emelte ki Gagyi István.
Csapás csapás hátán. Az elnök beszélt a terjedő sertéspestisről is, ez hogyan, milyen mértékben érinti a megyei vadgazdálkodást. „Jelentős mértékben ki kell egészíteni a kilőhető vaddisznók számát. Az állategészségügyi hatóság 150 százalékra emelte meg a kilövési terveket a diagnosztikai kilövésekkel együtt, amelyekből majd kiderül, hogy merre terjed a sertéspestis. Megyénk egyelőre csak veszélyeztetett területté van nyilvánítva, a fertőzés azonban, ha lassan is, de közeledik felénk. A diagnosztikai céllal kilőtt vaddisznókat konténerekbe kell elhelyeznünk, ezért állami kártalanítást kapunk. Információim szerint a sertéspestis folyamatosan terjed keletről nyugati irányba, a Duna vonalát is átlépte, de pontos adataink nincsenek róla. A diagnosztikai kilövések pont ezt a célt szolgálják, hogy ezt meg tudjuk határozni, valamint az elhullott állatokat azonnal jelentenünk kell. Ezt követően tudja meghozni a szakhatóság a megfelelő intézkedéseket” - mondta el érdeklődésünkre Gagyi István, az Országos Magyar Vadászkamara Vas Megyei Területi Szervezetének elnöke.
fotó: vadaszat.net
