5. Kelekótya karácsony
John Grisham olyan könyvekkel lett világhírű, mint A cég, Az ítélet eladó, Az ügyfél vagy A Pelikán-ügyirat. A nyomozós, összeesküvős vonalba egyáltalán nem passzol 2001-es regénye az Elmaradt karácsony, de ettől még jól sikerült, ahogy a könyv alapján készült film is. Luther Krank (Tim Allen) és felesége (Jamie Lee Curtis) éppen maga alatt van, mert lányuk néhány héttel az ünnepek előtt dönt úgy, hogy csatlakozik az Üdvhadsereghez. De ha már így alakult, elhatározzák, hogy ebben az évben kihagyják a karácsonyt úgy, ahogy van, hiszen egyébként is baromi költséges. A pénzt pedig inkább egy karibi hajózásra fordítják. Így aztán nem lesz karácsonyfa, se vacsoraparti, se mézes sonka, de még hóember sem a háztetőn. A probléma csak az, hogy szenteste reggelén lányuk hazatelefonál, hogy mégis otthon töltené az ünnepeket, ráadásul frissen megismert szerelmével együtt várják a repülőgépet éppen.
4. Kiskarácsony mindenáron
Mi történik, ha az isten háta mögötti kisvárosba egy feltűnési viszketegségben szenvedő, egyébként kisebbségi komplexussal küzdő, de zseniális marketinges vénával megáldott fickó (Danny DeVito) és a családja költözik karácsony előtt? Baj. A városka megszokott ünnepi menetrendje egy másodperc alatt felborul, az addig a település közösségi programjait szervező szemorvos (Matthew Broderick) kétségbeesetten próbálja megtartani vezető szerepét, az egésznek pedig a két család és a többi lakó issza meg a levét. A két férfi vetélkedésében mindig van egyre feljebb és így egyre lejjebb is. A kérdés már csak az, hogy ki éri el a célját: az új lakó, aki azt szeretné, hogy elképesztően karácsonyira dekorált házát az űrből is lássák, vagy a szemész, aki az évtizedes városi tradíciók híve.
3. Reszkessetek, betörők!
Túl a közhelyen, hogy Magyarországon tényleg nincs karácsony Kevin nélkül, a Reszkessetek, betörők! a műfaj egyik legnagyobb királya. A karácsonyi filmek közül ez az, ami a legtöbb pénzt termelte valaha, a többiek a nyomába sem érhetnek. Ha pedig azt vesszük, hogy a tízbe még a második rész is befért, akkor a Home Alone-széria (egyelőre) megkérdőjelezhetetlen uralkodója a karácsonyos filmeknek. A történetet mindenki ismeri, aki nem, az valamelyik tévécsatornán az ünnepek alatt bepótolhatja, hogy milyen lehet 8 éves kisfiúnak lenni egy irdatlan méretű családi házban, miközben az egész família Párizsba utazott az ünnepekre. Ráadásul még néhány kevésbé szimpatikus, ám annál esetlenebb betörő is pályázik a házban fellelhető értékekre, így a kissrác a magányos karácsony mellett élete háborújára is készül.
2. Igazából szerelem
Párhuzamos történetek, melyek valahol mégis összefonódnak. Tuti recept egy romantikus filmhez, de olyan jól, ahogy az Igazából szerelem csinálja, nem csinálta még senki. Az alkotók az egészet még karácsonyi hangulatba is öltöztették, ezért hiába van benne egy kis gyász, egy kis szomorúság, az egész valahogy mégis hihetetlenül pozitív és szívet melengető lesz. Valószínűleg örökre felejthetetlen marad a frissen megválasztott miniszterelnök (Hugh Grant) tánca a Downing Street 10. alatt, ahogy a lepukkant rocksztár (Bill Nighy) plusz egy szótaggal megspékelt karácsonyi dala is. Beég a retinába, ahogy táblákon vallanak szerelemet egy ház ajtajában, és valljuk be: soha senki nem csomagolt még úgy filmben ajándékot, ahogy Rowan Atkinson. És ez csak néhány jelenet a végig nagyon szórakoztató 129 percből.
1. Karácsonyi vakáció
Tényleg egy vígjáték az első? Igen. Ugyanis a Karácsonyi vakáció bármikor újranézhető klasszikusa a műfajnak. Épp attól emelkedik ki a többi karácsonyi, sziruppal vastagon nyakon öntött, csodás, mesés történet közül, hogy itt nincs semmi ilyesmi. Clark Griswold (Chevy Chase) csak annyit szeretne, amit mindenki: egy tökéletes, családi körben eltöltött karácsonyt. A kétgyerekes apuka minden olyan fontos állomáson végigmegy, ami a rögös úton végül a szentestéig vezet, vagyis karácsonyfát szerez, ajándékot vásárol, feldíszíti a házat, vendégül látja a rokonokat, évvégi bónuszt remél a főnökétől, ropogós pulykát süt(nek) vacsorára, de valahogy semmi nem úgy sikerül, ahogy azt előre eltervezte, vagyis ahogy az egyébként a filmekben van. Valljuk be, lelkünk mélyén mindannyian egy kicsit Clark Griswoldok vagyunk.
