A Frisss.hu vasiak az olimpián sorozatának, Pars Krisztián, Ligeti Dániel, valamint Hatos Gábor után Fazekas Róbert a negyedik vendége. Róbert rendkívülien elfoglalt, szinte csak az edzések teszik ki az életét, ha pedig valami csoda folytán marad egy kis szabadideje, azt a családjával szereti tölteni.
Mesélsz nekünk a kvalifikációró?
Az Egyesült Államokban voltunk edzőtáborba három hétig és ott indultam 3 versenyen és a harmadik versenyen sikerült 17 centivel túldobnom és gyakorlatilag a célt teljesítettük, mivel ezért mentünk.
(Fotó: hatharom.hu)
Mit érzel, milyen formában vagy?
Idén mindent az olimpiának rendeltem alá, így a nagy pénzdíjas versenyekre nem kapok meghívást, így gyakorlatilag végig tudtam edzeni az időt. Viszont kisebb versenyeken indultam, mert a versenyhangulatot szokni kell és fenntartani. Az EB-n nem indulok, de Szlovéniában, Horvátországban és Olaszországban is fogok még versenyezni.
Ha újraélhetnéd egyetlen versenypillanatodat, akkor melyik lenne az?
Az athéni olimpia döntője. Ha olyan állapotba tudnék kerülni most is, akkor egész nagy meglepetést tudnék szerezni.
(Fotó: hatharom.hu)
Kinek a tehetségét tartod nagyra? Ki a példaképed?
Gyerekként az ember fölállít példaképeket, de így már nem. Van nyilván olyan ember akit tisztel, de van olyan is, aki őrült tehetséggel bír, de nem edz annyit, mégis nagy eredményt ér el. Ilyenkor az ember már sok szemszögből néz egy versenyzőt. Az hogy valaki tehetséges, most vehetjük Usen Boltot is, az egy születési adottság, ő azért nem tett annyi mindent érte szerintem, mint sok nálánál tehetségtelenebb ember. Ezzel azt akarom mondani, hogy ezt kézhez kapta és jó kezekbe került, épp ezért nehéz példaképet választani.
Amikor nem kell csinálnod semmit, akkor mit csinálsz a legszívesebben?
Ha ilyenre jut idő, akkor pihenek, vagy otthon ténykedek a ház körül. Esetleg a barátokkal összefutok, de nagyon ritkán van szabadidőm.
Milyen eredményt várhatunk tőled Londonban?
Nagyon szeretnék egy 66-67 méter fölötti eredményt elérni, meg egy nagy versenyzést. Ha már úgy érzem, hogy kidobtam magam a döntőben, tehát a maximumot teljesítettem, akkor nem leszek csalódott, de ha bennem marad egy méter vagy centik, akkor annak nem nagyon örülnék.
(Fotó: hatharom.hu)
Rutinos versenyzőként úgy gondolom, hogy már az elvárások nem raknak rád nagy terhet.
Motivál. Két féle ember van. Akit a stressz motivál és ösztönöz, úgymond doppingol, és akit pedig abszolút lenyom a stresszhelyzet. Hát én remélhetőleg még mindig az elsőbe tartozom, ilyen téthelyzetekben általában jól szoktam teljesíteni.
Mi az, amit a legjobban tisztelsz a másik nemben?
Erre most nem fogok tudni választ adni, ezen gondolkoznom kellett volna.
Az előtted megszólaló sportolók mindegyike a türelmet emelte ki, hiszen hosszúak a felkészüléseik.
Nyilván, aki egy élsportoló mellett van, annak nehéz dolga van. Az én párom is szerintem néha a poklokat éli meg. De aki szereti a másikat, az türelemmel van, de ez alkat kérdése is. Van aki bírja és van aki nem. Nekem szerencsém van.
