Benkő Tibor elmondta, a szervezeti átalakítás után miniszterként irányítja a Magyar Honvédség Parancsnokságát. Hazánk vállalta, hogy évi 0,1 százalékos emeléssel 2024-re eléri a 2 százalékos GDP-arányos honvédelmi költségvetési szintet. A magyar gazdaság teljesítése nyomán viszont a tavalyra tervezett 1,07 százalékos arány végül 1,4 százalék lett. Magyarország biztonsága az első, ehhez felkészült és kiképzett katonákkal rendelkező, jól felszerelt, ütőképes, és korszerű fegyverzeti eszközökkel ellátott Magyar Honvédségre van szükség, ezt a célt szolgálják a fejlesztések. Benkő Tibor azt is elmondta, 37 500 főben határozták meg a honvédség létszámkeretét. A helikopterflottába idén két új helikopter érkezik. A meglévő orosz gépek nagyjavításon estek át, így rendszerben tarthatók addig, amíg az új helikoptereket leszállítják. Az év első felében egy új rakétakomplexum-rendszer és az ahhoz tartozó rakéták beszerzését tervezik. Újjáélesztik a magyar hadiipart, amelynek keretében cseh licenc alapján, de a magyar igényeknek megfelelő fegyvereket állítanak elő. A kiskunfélegyházi üzemben idén megkezdődik a sorozatgyártás. Az itt készült fegyverekkel nemcsak a katonákat, hanem a társfegyveres szervezeteket is ellátják, az export mellett. Emellett a jövőben lőpor- és lőszergyártás indítását is tervezik Magyarországon. A miniszter azt mondta, a területi elven szerveződő tartalékos rendszer kiépítése jó ütemben halad. Az önkéntes tartalékos katonák számát 8 ezerről - a következő tíz év alatt 20 ezerre kívánják növelni. 2002 óta először 2015-ben volt bérfejlesztés a honvédségnél. Első lépésben az alacsonyabb rendfokozatú katonák kaptak nagyobb arányú emelést, mert sokan közülük megélhetési nehézségekkel küzdöttek. A januári, átlagosan 5 százalékos emelés viszont már mindenkit érintett.