Az Eurostat legutóbbi, 2017-re vonatkozó adatai alapján még mindig jelentős eltérések vannak a férfiak és a nők fizetései között. A jelenség nem egyedi, az Európai Unió országaiban átlagosan 16 %-kal kisebb a nők keresete a férfiakéhoz képest. A legkisebb, 10 % alatti eltéréseket Luxemburgban, Belgiumban, Szlovéniában és Lengyelországban találták, míg a legnagyobb bérszakadék Észtországban, Csehországban, Nagy-Britanniában és Ausztriában tapasztalható, ahol az 20 %-nál is nagyobb. Hazánk az átlag közelében található 14 %-kal.

Hazánkban a vezetők mindössze harmada nő

Az okok mögött elsősorban a nemek közötti foglalkozási és szektorok szerinti szegregáció, valamint a női karrierépítéshez és a családi kötelezettségekhez való viszonyulások húzódnak meg. Emellett sajnos még mindig gyakori a hátrányos megkülönböztetés, ám a diszkrimináció ténye nehezen bizonyítható, s ezáltal nehezen mérhető. „Jellemzően a magasabb bérkategóriákban a legnagyobb a bérkülönbség, valamint az is jellemző, hogy a nők sokkal kisebb arányban válnak (felső)vezetőkké, mint a férfiak. Kutatásaink alapján itthon a vezetők csupán harmada nő, a cégméret növekedésével pedig még tovább csökken a nők aránya a vezetésben. Míg a legkisebb vállalkozásoknál 34 % a női vezetők aránya, addig a legnagyobb, 250 fő feletti cégeknél már csak 15 %. Ez azonban nem csak hazánkat jellemzi” - magyarázza Ríz Ádám, az EMPX Solutions tanácsadó cég ügyvezetője.

Átlagosan 50-60 000 forint a bérszakadék a férfiak és a nők között

A kutatás szerint 2018-ban a fizikai dolgozók körében 54 000 forint volt az átlagos nettó bérek közötti különbség (224 000 forint a válaszadó férfiak és 170 000 forint a nők esetében), ám az irodai munkát végző megkérdezettek körében még látványosabb a bérszakadék: a férfiak nettó átlagkeresetéhez képest a nők átlagosan 50 ezer forinttal kevesebbet visznek haza. Érdekesség, hogy az ideális bér esetében is jelentkezik a nemek közötti különbség: a fizikai dolgozóknál míg a férfiak 371 000 forinttal lennének elégedettek, addig a nők már 249 ezerrel beérnék. Az irodai dolgozóknál hasonlóan különbséget mutatnak a számok: a mintában szereplő nők 309 000 forintos bért szeretnének, míg a férfi válaszadók 432 000 forintos juttatásra tartanának igényt.

A magasabb jövedelem fontos, de nem egyedüli motiváció

A kutatás felmérte a munkahelyváltás okait is. A fizikai dolgozóknál toplistás a magasabb jövedelem: mindkét nem esetében ez a leggyakrabban szerepet játszó tényező (férfiak 35% vs. nők 37%). Ezt követi a rugalmasabb munkaidő, a munkahely biztonsága és kiszámíthatósága, a munkakörnyezet minősége, ám a nemek között eltérő arányokkal: a férfiak nagyobb arányban jelölték meg a munkakörnyezet és a kiszámíthatóság fontosságát, valamint a leggyakoribb 5 tényező közé esetükben a kihívás és fejlődési lehetőség került be, míg a nők top 5-ös  listáján a jobb beosztás szerepel plusz elemként.

Az irodai dolgozóknál a szakmailag vonzóbb lehetőség szerepel első helyen, ám a férfiak szempontjából ez fontosabb tényező a nőkhöz képest: a férfiak 24 %-a jelölte meg, míg a nőknél a dobogó második helyére szorult 17 %-kal. Náluk maradt első helyen a magasabb jövedelem 20 %-os említési aránnyal (férfiak esetében ez a faktor 21%-ot kapott), míg a fentieket követte a rugalmasabb munkaidő (11%), a munkahely biztonsága/kiszámíthatósága (10%) és a kevesebb munkahelyi stressz (8%). A jobb elhelyezkedést, a bejutás kényelmét inkább a férfiak helyezték előtérbe a munkahelyváltás során, náluk 10 % jelölte meg elsődleges szempontként, míg a nők csupán 5 %-a.

Az adatok összességében azt mutatják, hogy a fizikai területeken dolgozó nők egy hajszálnyival bár, de elégedettebbek férfi társaiknál. A megkérdezettek egy 5 pontból álló skálán jelölhették meg, mik a legfontosabb tényezők egy munkahelynél, amelyekben változást szeretnének látni. Mindkét nemről elmondható, hogy az összes szempontot közepes körüli fontosságúnak értékelték: az adható 5 pontból a legmagasabb átlag a férfiak esetében 3,9, a nőknél pedig 3,6 volt – a jövedelem tekintetében várnak változást leginkább. További fontos szempontnak bizonyult a nők számára a feladatok egyértelműsége és a szervezettség (3,2 pont), a bejelentett munkaviszony megléte (3,2 pont), a munkabeosztás (3,1 pont) és a fejlődési, előrelépési lehetőség (3,1 pont).

Bátrabbak a férfiak, ha munkahelyváltásról van szó

A felmérés kitért a munkahelyváltási hajlandóságra is: a fizikai munkát végző nők és férfiak egyaránt 10 %-a tervez 1 éven belül munkahelyet váltani, azonban a nők összességében kicsivel kevésbé „mobilisabbak”: míg a férfiak 79 %-a, a nők 84 %-a válaszolta azt, hogy egyáltalán nem tervezi a váltást. Ami a külföldi munkavállalást illeti, a megkérdezett nők 68 %-a semmiképp nem váltana országot, és 23 % is csak akkor, ha kénytelen lenne. Az irodai dolgozók között a férfiak 16 %-a szeretne egy éven belül munkahelyet váltani, ehhez képest a nők 12 %-a tervez így, míg a munkahelyváltástól elzárkózók aránya a nők esetében 82 %-os, a férfiaknál csak 73 %.

Összességében tehát elmondható, hogy hazánk sem tudott szembemenni a nemzetközi trenddel, miszerint a nők ugyanabban a munkakörben esetenként akár 15-20%-al kevesebb bérért dolgoznak. Igaz ez a fizikai- és a szellemi munkakörökre egyaránt, noha a fizikai területeken dolgozó nők egy hajszálnyival bár, de elégedettebbek férfi társaiknál. A magasabb jövedelem bár vonzó, de nem az egyedüli motiváció: a szellemi munkakörökben a szakmailag vonzóbb lehetőség a legfontosabb tényező a női munkavállalók számára. A munkahelyváltási hajlandóság némileg magasabb a férfiak körében - a kutatás szerint a nők kevésbé mobilak e tekintetben, azonban nem megfelelő munkahelyi körülmények, a vezetővel kapcsolatos kedvezőtlen viszony esetén mindkét nem tagjai hajlandóak váltani. 
Ezért is alapvető, hogy a cégek kellő figyelmet fordítsanak a munkaszervezésre, az emberi kapcsolatok és a fizikai környezet minőségére egyaránt. Ezek a nem anyagi szempontok a női munkavállalók esetében talán még fontosabbak, hiszen az optimális fizetési szint elérése után másféle tényezőkkel szükséges fenntartani és megszilárdítani a motivációt, nem elegendő pusztán a pénzbeli juttatások növelése.

***

A kutatás háttere:

Irodai dolgozók:
Az EMPX Solutions 500 fő telefonos megkérdezésével (CATI) vizsgálta az irodai dolgozók munkahelyi élményét
A kutatás mintája nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálja a versenyszféra irodában dolgozó népességét. 

Fizikai dolgozók:
Az EMPX Solutions 500 fő részvételével, telefonos (CATI) módszerrel a fizikai dolgozók munkahelyi élményét vizsgálta. A kutatás mintája nem, életkor, iskolai végzettség és településtípus szerint reprezentálja a versenyszférában nem irodában dolgozó népességet a kiválasztott négy szektorban: feldolgozóipar, kereskedelem, vendéglátás, turizmus, szállítás.