„Általában nem szokott betegség kialakulni azoknál, akik már egy fertőzésen átestek. Tehát a védettség jó. A fertőzést ugyan el lehet kapni, kismértékben szaporodhat is a vírus a szervezetben, de betegség már ritkán fordul elő ilyenkor, és nagyjából ugyanez várható az oltástól is" – mondta a Ripostnak Rusvai Miklós.
A fertőzés után úgynevezett nyálkahártya-immunitás is kialakul.
A légúti és szájnyálkahártyán jelen vannak olyan speciális ellenanyagok, amik megakadályozzák, hogy a vírus megtelepedjen a szervezetben, és ez érvényes a mutánsokra is, amelyek így kevésbé tudnak betegséget okozni, írja a lap.
„Bármelyik is volt az első vírus – dél-afrikai, brit vagy az eredeti kínai változat -, egyfajta védettség mindenkiben kialakul, aki átesett a fertőzésen. Ez valamivel rövidebb, de sokrétűbb immunitást biztosít" – mondja a virológus. Vagyis a fertőzés után mind a háromféle immunitás (nyálkahártya-, sejtes és ellenanyag-immunitás) kialakul.
Az oltás még jobb
Ezzel szemben annál, akit beoltottak, az ellenanyagok szintje magasabb. Az ő esetükben viszont nem alakul ki nyálkahártya-immunitás. „Mindent figyelembe véve természetesen a vakcinázás a jobb, hiszen az nem okoz betegséget, a fertőzés pedig sajnos igen gyakran súlyos következményekkel jár" – figyelmeztet Rusvai Miklós professzor.
Forrás: origo.hu
Illusztráció: MTI/MOHAI BALÁZS
