Ismertté váltak a személysérüléses közúti balesetek 2013. első félévi alakulását tartalmazó, rendőrség által gyűjtött statisztikai adatok. Az előzetesnek tekinthető – azaz a balesetet követő 24 órás helyzetnek megfelelő – adatok alapján 2013. január 01. és június 30. között összesen 6 650 személysérüléses közúti baleset történt, 2,83%-kal kevesebb, mint 2012. azonos időszakában.
A csökkenő tendencia a halálos és a könnyű sérüléssel járó balesetek vonatkozásában mutatható ki. A halálos kimenetelű balesetek száma 12,75%-kal (251-ről 219-re), míg a könnyű kimenetelű balesetek száma 3,84%-kal (4 666-ról 4 487-re) csökkent. A súlyos sérüléssel járó közúti balesetek számában igen enyhe mértékű növekedés tapasztalható, mely nem éri el az 1%-ot.
A közúti közlekedésbiztonság terén a Föld minden pontján a balesetben meghalt személyek számának alakulása számít a legfontosabb tényezőnek, hiszen az áldozatok pótolhatatlan veszteséget jelentenek a családoknak, ismerősöknek és a társadalomnak egyaránt. Ezért nem véletlen, hogy az áldozatszám csökkenés valamennyi ismert közösségi és nemzeti szintű közlekedéspolitikai program fő célkitűzése.
Az első félévi adatok alapján kedvező hír, hogy a balesetben meghalt személyek száma a tavaly első félévi 284 főről idén június végéig 237 főre csökkent. A 47 emberi élet megmentése jelentős, 16,55%-os csökkenést jelent.
Az ittasan okozott személyi sérüléssel járó közúti balesetek alakulása ugyancsak kedvezően alakult, hiszen a tavalyi 771-el szemben idén június végéig 654 ittas baleset történt (15,18%-os csökkenés). A trendnek megfelelően az ittasan okozott baleseteknek az összes személysérüléses közúti baleseten belüli aránya a tavalyi 11,27 %-ról a „bűvös” 10% alá esett vissza (9,83% volt).
A szeszesitaltól befolyásolt állapotban okozott közúti balesetek aránya a fővárosban és 14 megyében csökkent, míg Tolna megyében stagnálás mutatható ki. Az ittasan okozott balesetek száma ugyanakkor az alábbi négy megye területén nőtt: Nógrád (100%), Szabolcs-Szatmár-Bereg (60,61%), Békés (28,57%), valamint Hajdú-Bihar (18,52%). Az ittasan okozott balesetek vonatkozásában a legkedvezőbb értékek (legkisebb előfordulási arányok) a fővárosban (4,46%), Csongrád megyében (7,22%) és Baranya megyében (7,98%) mérhető.
A személyi sérüléssel járó közúti balesetek legfőbb okai gyakorlatilag változatlanok. Valamelyest nőtt a gyorshajtás aránya a baleseti okokon belül (1 982 eset, azaz 30%, a tavalyi 27%-kal szemben), az elsőbbségi jog megsértése miatt 1 601 baleset (részaránya 24 %), a kanyarodási szabályok megszegése miatt pedig 1001 baleset (részaránya 15 %) történt.
A közúti balesetek túlnyomó részét, 59 %-át a személygépkocsi vezetők okozták, bár megjegyzendő, hogy a közúti forgalmon belüli aránya ennek a közlekedői csoportnak a legmagasabb. A tehergépkocsi vezetők a balesetek 10 %-ának, az autóbusz vezetők pedig továbbra is az összes baleset 1 %-ának az okozásáért felelősek.
A kerékpárosoknak a balesetet okozók körében betöltött aránya továbbra is magas, az első félév végére elérte a 12 %-ot (807 balesetet okoztak kerékpárral). Megjegyzendő, hogy a személygépkocsi vezetőkön kívül 10% feletti baleseti részesedése kizárólag a kerékpárosoknak van!
A rendőrség Központi Ügyeletének adatai arról árulkodnak, hogy idén az első félévben 70 olyan napot jegyezhettünk, amikor nem történt halálos baleset (tavaly 45 nap volt!). Idén eddig két 14 életévét be nem töltött gyermek vesztette életét balesetben (mindkettő utas volt, azaz teljesen vétlenül, nem pedig önállóan közlekedve szenvedtek olyan sérüléseket, melyek az élettel össze nem egyeztethetők). A baleseti áldozatokon belül sajnos kimagasló a gyalogosok aránya. A balesetben meghalt 237 főből 53 fő közlekedett gyalogosként a baleset bekövetkezésekor, így a gyalogosok aránya a közúti áldozatokon belül 22,36%!
