A fiatal pályakezdők számára vonzó a vállalkozóvá válás. Az egyetemisták, főiskolások között szép számmal akadnak olyanok, akik nem multinacionális vállalatnál képzelik el jövőjüket, hanem inkább saját céget alapítanának. A reggel nyolctól este hatig tartó munkaidő nem éppen vágyálom, helyette inkább saját maguk osztanák be az idejüket. Emellett természetesen a bevétel, a szakmai érdeklődés és a kreativitás kibontakoztatása sem elhanyagolható szempont.

A kezdet nehéz
Takács Tamás, VMKIK gazdaságfejlesztési koordinátora a frisss.hu-nak elmondta: országos reprezentatív felmérés tanúskodik arról, hogy 100-ból 4 érettségizett, és 100-ból 2 leendő diplomás gondolkodik azon, hogy az életét vállalkozóként kezdje meg.
Azt gondolom, hogy Vas megyében is hasonló az adat, ha fiatalokkal találkozunk, beszélgetünk, akkor ők is hasonló aspektusból közelítik meg a vállalkozói létet. Tartózkodnak, félnek, mindenképpen a csőd kockázata lebeg minden fiatal előtt – tette hozzá a honlapunknak nyilatkozó szakember. 
Pozitív tapasztalatok is vannak, hiszen volt olyan pályázat a fiataloknak a korábbi időszakban, amikor el kellett végezniük egy kurzust, melynek végén az üzleti tervet is meg kellett alkotniuk és amennyiben ezt elfogadták, akkor megkezdhették a fiatalok a vállalkozásaikat. Ez rákényszerítette őket arra, hogy mélyebbre ássanak a vállalkozási lét rejtelmeibe és egy olyan üzleti tervet kellett felépíteniük, amely megállja a helyét egy pályázat, de egy bank előtt is – folytatta Takács Tamás.

A vasi iparkamara felmérése szerint elsődleges ok az induló tőkehiány, persze pályázatok támogatják a pályakezdő vállalkozásokat, ám az önbizalomhiány, a kevés szakmai tapasztalat, a kockázatvállalás hiánya is szerepet játszik. 
A fiataloknál a vállalkozási készségek hiánya érhető tetten, ezért a motiváció, a buzdítás nagyon fontos volna, kapacitálni kellene a szervezeteknek ezeket a fiatalokat. A kötelező kamarai regisztráció nem nyerte el a vállalkozások tetszését. Ezt próbáljuk ellensúlyozni a kamarai szolgáltatások propagálásával, információátadással – fűzte hozzá a koordinátor. 

Kutatások, akadályok és előnyök…
Persze ezen kívül is számtalan kutatás készült, amelyben a fiatalok vállalkozóvá válását, annak akadályait és előnyeit vizsgálták. Egy felmérés szerint például az érintett korosztály több mint negyede szeretne vállalkozni, ám végül csak jóval kevesebben vágnak bele saját cég alapításába – tájékoztatott a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége. Az általuk közölt adatok alapján elsősorban azon területek vonzók a fiatalok számára, amelyek kevésbé tőkeigényesek, így például az információs, kommunikációs szolgáltatások.
A kutatások az önfoglalkoztatás előtt álló akadályokat és problémákat is feltárták – hangsúlyozta a Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége.

Az Ernst & Young legutóbb publikált kutatása szerint a vállalkozást indító és indítani akaró fiatalok 73%-ának van szüksége segítségre a tőkéhez jutásban, illetve a pénzügyi támogatásban, 66%-uknak a vállalkozói készségek speciális képzésére lenne igénye, 51%-uk pedig állami programoktól várja a megoldást a képzési és tőke problémákra. 

Az Európai Bizottság és az OECD közös jelentése alapján a legfiatalabbak – azaz a 15 és 24 év közöttiek, valamint a 24 és 39 év közöttiek – tűnnek a legérdekeltebbnek az önfoglalkoztatásban. Körülbelül 40%-uk számára vonzó ez a foglalkoztatási forma. Az idősebbeknél sokkal alacsonyabb az arány, már a 40 és 54 év közöttieknél is csupán 29%, később pedig még kevesebb. 

Ugyancsak a fiatalok mutatják a legnagyobb potenciált a vállalkozásra, és ők értettek egyet legerősebben azzal az állítással, hogy a vállalkozók munkahelyteremtők. Fontos azonban szem előtt tartani, hogy az Európai Unióban a felnőttek 15%-a önfoglalkoztatott és mindössze 4%-uk kerül ki a 15 és 24 év közöttiek közül. Ennek persze több oka is lehet, például, hogy az érintett fiatalok még tanulnak, vagy egy nagyobb vállalatnál szereznek tapasztalatokat, mielőtt önállósodnának.

Az információs, kommunikációs terület a legvonzóbb
A fiatalok mentalitása, érdeklődési területe és hozzáállása sok tekintetben eltér az idősebb korosztályból kikerülő vállalkozókétól. Mivel többségüknek nincs megfelelő anyagi háttere, így elsősorban olyan vállalkozásokat szeretnének indítani, amelyekhez kevesebb tőke szükséges, alacsony a belépési korlát. Így jellegzetesen az építési, információs, kommunikációs és más szolgáltatási területek jöhetnek szóba. 
A  Bridge Budapest kutatása szerint a magyar fiatalok 28%-a szeretne vállalkozni, de csak alig 4%-uk vállalkozik jelenleg, ugyanis 92%-uk szerint nagy a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság. 90%-uk úgy véli, hogy minden a kapcsolatokon múlik. Több mint 50%-uk hiányolja a vállalkozói tudást és képzést, és az összeállítás szerint több mint háromnegyedük nem rendelkezik elegendő tőkével vállalkozásuk elindításához.

Érvényesülés a külpiacon
A fiatal vállalkozók egyre nagyobb számban próbálnak meg külpiacon érvényesülni. Ezért aztán nagyon sok negatív észrevételt kaptunk, hogy miért preferáljuk az elsősorban osztrák piacokon érvényesülni akaró magyar vállalkozásokat, ám nekünk az a célunk, hogy, aki itt él, itt adózik, az szerezhessen külpiacokat a térségben, és gazdagítsa a magyar állam bevételeit. Ez különösen az építőipar területére jellemző – válaszolta a frisss.hu kérdésére Takács Tamás. 

Az építőipar területén nagyon sok kényszervállalkozás létezik, melyek nem találják meg a helyüket a piacon, mivel dekonjunktúra van Vas megyében és a határ szélén is, ezért is mennek ki Ausztriába munkát, piacot keresni. De a fizikai közérzetet javító munkakörök esetén, például a masszőrök körében is nagy az elvándorlás, de a házi betegápolással, fodrászattal, manikűrrel is sokan külföldön foglalkoznak.
Az idegenforgalom esetében nem kell engedélyeket beszerezni, az itthoni szakképzettséggel bárki kimehet Ausztriába és dolgozhat engedély nélkül is. Ennél a szakmacsoportnál nincs hozzájárulás, bejelentési kötelezettség.   

A koordinátor hozzátette, hogy az elsődleges cél az, hogy minél több fiatal vállalkozóként kezdje meg a boldogulását, ezért is szükség van a kamarai támogatásra. Bízunk benne, hogy a duális képzésben szakmát szerző fiatalok olyan tapasztalatot szereznek, mely az önálló vállalkozások felé tereli majd őket – zárta gondolatait a VMKIK szakértője. 
A frisss.hu megtudta, hogy több szakmában már munkaerőhiány van, mivel sokan ingáznak Ausztriába. A textiliparban, cipóiparban 350 fő hiányzik, a mechatronikánál pedig 1000 szakemberre lenne szükség azonnal. Remélhetőleg a duális szakképzés és a műszaki mérnökképzés enyhíteni fog ezen.  

Amiben élen járunk
Az Európai Bizottság és az OECD közös jelentése alapján Magyarország kiemelkedő abban, hogy az Európai Unióban itt a legmagasabb a legalább egy fizetett alkalmazottat foglalkoztató fiatal vállalkozások aránya, amely 45%. Az EU-ban összesítve a 15 és 24 év közötti önfoglalkoztatottak 12%-ának volt alkalmazottja, ami kevesebb mint fele a felnőttekének, ahol 30% az arányuk.

Mi kell még a vállalkozóvá váláshoz?
A Fiatal Vállalkozók Országos Szövetsége szerint összességében elmondható, hogy a vállalkozó és vállalkozni akaró fiataloknak speciális vállalkozási képzésre, állami támogatási programokra, átadott és megszerzett tapasztalatokra, kiszámítható jogi és támogató társadalmi környezetre, valamint vállalkozói kultúrára van szükségük.