A Kőszegi-hegység délkeleti részén található a vulkáni eredetű, metamorf kőzetből és zöldpalából felépülő amorf sziklaalakzat, a Kalapos-kő. A talajerózió, a defláció, a fizikai és a kémiai folyamatok az évszázadok során formálták a tájat.

Már az őskorban is szent helyként funkcionálhatott a hely, egyes források szerint 1908-ban találtak itt egy áldozati edényt vivő női alakot formáló bronz szobrocskát is. Hogy a dolgok legenda részét nézzük, az egyik teória az, hogy óriások jártak erre és a kitört fogaikat itt hagyták hátra. A másik mesebeli verzió, hogy az ördög itt lakott az egyik barlangban, s amikor megtudta, hogy a Szent Vid-hegyen kápolnát építenek, a sziklába verte a fejét.