Együttes ülésen hallgatta meg szerda délután Budapesten, a képviselői irodaházban Hende Csabát az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti, illetve Nemzetbiztonsági bizottsága. A honvédelmi miniszter elmondta: a tárca az elmúlt négy évben elvégezte a munkát, és nagy erőkkel, sikeresen dolgozott a honvédelem megújításán. „Folytatjuk, vagyis dolgozunk tovább” − fogalmazott a következő négy év kapcsán. 

„Három harmad”
A Magyar Honvédség nemzeti intézmény, küldetése az egész nemzet szolgálata – szögezte le Hende Csaba. Mint mondta, ennek értelmében magától értetődő feladatának tekinti, hogy mindazon kérdésekben a „három harmadot” képviselje, amelyek a tárcára tartoznak. „Pártpolitikának semmilyen formában nincs helye a honvédségben, ezt miniszterként sem pró, sem kontra nem tűrtem meg, hiszen a haderő csak így lehet valóban nemzeti intézmény” − fogalmazott. Ennek jegyében ahol lehetséges, ötpárti konszenzus lesz a cél, ahol pedig nem, ott is az egész nemzet érdekében hozzák majd meg a döntéseket. „Honvédeink az Országgyűlés által rendelkezésükre bocsátott eszközökkel tudják megvédeni a hazát. Kérem, segítsék erőfeszítéseiket a jövőben is” − mondta.
A miniszter kiemelte: mint arra az ukrán válság során egyre többen ráébrednek, a biztonság nem magától értetődő, és nem is állandó. „Biztonság nélkül nincs prosperitás, a biztonság viszont pénzbe kerül” − idézte amerikai kollégáját, Chuck Hagelt. 
A szuverén Magyarország erős honvédséget kíván, a biztonság a NATO-n belül ugyanakkor kollektív, és hazánknak is hozzá kell tennie ehhez a maga erőfeszítéseit. 
Hende Csaba emlékeztetett: jelen pillanatban is több mint ezer magyar honvéd áll készenléti szolgálatban, hogy amennyiben az ország bármely pontján előre nem tervezett, előre nem látható biztonsági kihívás lépne fel, hathatós választ adjon és segítséget nyújtson. Emlékeztetett többek között a Gripen-pilóták, a légi kutató-mentő szolgálat, a tűzszerészek folyamatos helytállására, és külön kiemelte a katonák áldozatos munkáját a vörösiszap-katasztrófa, illetve az elmúlt évek árvizei során. A miniszter az állomány minden tagjának köszönetet mondott a honvédség iránti társadalmi bizalom visszanyerése, erősítése érdekében. 
21. századi, modern, jól felszerelt haderő
Az elmúlt négy évben elvégzett munka eredményei közül a miniszter a korrupció, a pazarlás, a kiszervezések megszüntetését, a jogszabályi háttér megújítását emelte ki. A változások következtében egy ésszerű, NATO-kompatibilis szervezet jött létre hatékonyabb, gazdaságosabb működéssel: a képességvesztést visszafordították és megkezdődött a honvédség megerősítése. A létrehozott Önkéntes Tartalékos Rendszer valós katonai képességként élesben is jelesre vizsgázott tavaly, minden idők legnagyobb dunai árvizénél, ahol több mint 1400 tartalékos dolgozott a gátakon. 
Hende Csaba kiemelte a Gripen-szerződés megújítását, illetve azt is, hogy a kabinet egy hónappal ezelőtt mintegy 3 milliárd forint pluszforrás biztosításáról döntött. A repülőgépek ezáltal levegő-föld csapásmérő képességgel bővülnek.
A 2014−2018 közötti ciklus feladatairól szólva Hende Csaba emlékeztetett: a NATO száz százalékban elfogadta a Magyar Honvédség tízéves fejlesztési tervét, az ebben foglalt lépések ütemét pedig a források rendelkezésre bocsátása szabja majd meg. Az elgondolás alapját a kormány forrásprognózisa adja: ennek értelmében 2016-ig nem csökken, hanem szinten marad a honvédelmi büdzsé, 2016-tól pedig a GDP évi 0,1 százalékával növekszik majd. „2022-ben is lesz még teendő és fejlesztési feladat, de egy 21. századi, modern és jól felszerelt haderő legfontosabb képességeivel már rendelkezni fogunk” − összegezte Hende Csaba. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szóban forgó garanciát 2012-ben vállalta a kormány, és azóta minden évben túlteljesítette a különböző feladatokra biztosított pluszforrásokkal.
A nemzetközi szerepvállalás terén a nyugat-balkáni béketeremtési folyamatban vállalt magyar szerepet, a 2015-ben esedékes, négy hónapos balti légvédelmet, a szlovén légvédelembe történő idei bekapcsolódásunkat, valamint a V4-es EU-harccsoport létrehozását emelte ki. Ezekkel párhuzamosan, 2016 végéig lezajlik majd a NATO kivonulása is Afganisztánból. 
Hende Csaba fontos célként jelölte meg a mindenki előtt nyitva álló Önkéntes Tartalékos Rendszer fejlesztését, a hazafias nevelés további erősítését többek között a Honvédelmi Kötelék-, illetve a KatonaSuli-programok segítségével. Utóbbi keretében az elmúlt években már több mint tízezer középiskolás diák tanult katonai alapismereteket, és sokan érettségiztek is a tantárgyból. Szintén kiemelt figyelmet fordít majd a tárca és a honvédség az első világháborús centenáriumi megemlékezésekre, a hadisírgondozásra, a hadtörténeti ismeretterjesztésre. 

„Eddig is kiálltam a katonákért, és ezután is ki fogok” 
Előadását követően, egy képviselői kérdésére válaszolva Hende Csaba elmondta: a haderőben 2010-ben több mint háromezer betöltetlen beosztás volt, ez a szám jelenleg 5921, viszont azóta 5196 tartalékossal is bővült a rendszer, méghozzá gyakorlatilag a nulláról, hiszen a 2010-es kormányváltásnál mindössze tizenhét tartalékosi szándéknyilatkozat volt a tárca birtokában, tényleges képesség nem létezett. 
Egy másik kérdésre reagálva a a miniszter elmondta: a hadseregben jelenleg 8115 hölgy teljesít szolgálatot. 
Hende Csaba leszögezte: sem hibának, sem hátránynak nem tartja a Honvédkórház hadrendi elemmé tételéből fakadó létszámnövekedést. Az itt eszközölt változások a kórház konszolidációjához és hatékonyabbá tételéhez járultak hozzá, a szóban forgó létszám java részét pedig orvosok és ápolók adják. 
Hende Csaba szintén kérdésre válaszolva elmondta: a honvédelmi életpályamodell bevezetése a következő ciklusban várható, de bizonyos elemek már most is élnek. Ezzel párhuzamosan az elmúlt négy évben új alapokra helyezték a tiszt- és altisztképzést, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrejöttével pedig az egységes közszolgálati életpályamodell létrehozása, illetve az egyes pályák közötti átjárhatóság megteremtése érdekében is alapvető lépések történtek. 
A katonák illetményemelése kapcsán emlékeztetett: amíg nincs többletjuttatás, a kormány jóvoltából – szintén költségvetésen felüli juttatásként – 10-10 ezer forint havi kiegészítésben részesülnek az altiszti és legénységi állomány tagjai. „Eddig is kiálltam a katonákért, és ezután is ki fogok” − mondta. 
A bizottság tagjainak képességfejlesztéseket firtató kérdéseire Hende Csaba elmondta: jelenleg is intenzív munka folyik a merevszárnyú- és helikopterképesség kérdésének rendezésén, és remélhetőleg még idén megoldódik mindkét ügy. 
A miniszter kijelentette: a sorkatonaság újbóli bevezetését nem tervezik, és egyszer sem merült fel ennek gondolata. 
A missziós ambíciószint továbbra is ezerfős: jelenleg mintegy hétszáz katonánk teljesít szolgálatot három földrészen, tizenkét országban. 
Egy felvetésre reagálva Hende Csaba rámutatott: a katonai titkosszolgálatok összevonása jelentős megtakarítást eredményezett, az újonnan létrejött Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnak pedig komoly érdemei vannak. Ezt egyébként Molnár Zsolt, a Nemzetbiztonsági bizottság elnöke is megerősítette, és méltatta a szolgálat tevékenységét az Ukrajnában történő események vonatkozásában. 
A meghallgatást követően a Honvédelmi és rendészeti bizottság hat igen és két nem szavazattal, a Nemzetbiztonsági bizottság négy igen és egy nem szavazattal, egy tartózkodás mellett támogatta Hende Csaba újonnani miniszteri kinevezését.