James Day ausztrál fotós két hónappal ezelőtt egy esküvőn dolgozott, ahol a hét hónapos terhes Nancy és párja Charlie McLean életének legboldogabb pillanatait örökítette meg. James úgy jellemezte az eseményt, hogy “a szeretet kézzelfogható volt, akárhová nézett az ember. Azt a kisbabát már a pocakban is mindenki szerette, része volt az ünnepségnek, minden lehetséges alkalommal beszéltek róla, beleszőtték a nap minden percébe. Gyönyörűség volt fényképezni.”

Derült égből villámcsapásként jött a hír két hónappal később, hogy a kisfiú, Edison nagyon rosszul van. A nagyon ritka anyagcsere betegséget, a nonketoticus hyperglycinaemiát már háromnapos korában diagnosztizálták nála. A betegséggel született gyermekek életkilátásai nagyon rosszak, nehezen táplálkoznak, aluszékonyak és légzésük is bármikor leállhat. Még ha életben is maradnak, teljes értékű életet biztosan nem tudnak élni, mivel kórképüket az epilepszia, szellemi visszamaradottság és izombénulás jellemzi.

A szülők azt kérték Jamestől, hogy jöjjön el a kórházba és örökítse meg a búcsú pillanatait. James az egész napot a családdal töltötte, minden fotóján és felvételén látható a szülők mélységes szeretete kisfiúk és egymás iránt. Végül a pár napos kisfiú lélegeztető gépét lekapcsolták, azonban Edison nem adta fel könnyen a küzdelmet, beindult a spontán légzése.

Még két napig maradt a szüleivel, akik így el tudták vinni egy tengerparti piknikre és saját, otthoni ágyukban babusgathatták. Aztán a hetedik napon, Nagypénteken nem bírta tovább, kis szervezete feladta a harcot.

A fiatal szülők a következő üzenetet szeretnék megosztani az emberekkel:

"Értékelj minden pillanatot, amit a szeretteiddel töltesz. Szeresd őket úgy, mintha ez lenne az utolsó pillanat, amikor még szeretheted őket. Ne várj! Mi csak hét napot tölthettünk a kisfiunkkal, de vigaszt merítünk abból a gondolatból, hogy ezt a hét napot hatalmas szeretetben töltötte. Megpróbáltunk annyit nevetni, amennyit csak lehetett. Megígértük egymásnak és Edisonnak, hogy az életét fogjuk ünnepelni, egyetlen percet sem vesztegetünk el, ameddig velünk van."

James a búcsú pillanatai közben úgy érezte, hogy a képek mellett videó felvételt is kell készítenie, mert annyira szívbemarkoló pillanatoknak lehetett szemtanúja. A szülők elmondták, hogy egymásban tartották a lelket, próbáltak minden együtt töltött pillanatot kiélvezni. 

"Öleltük, csókoltuk az a kis gomb orrocskáját. Hálásak voltunk a jelenért, próbáltunk nem gondolni arra, mi lesz, ha már nem lesz velünk. Csak szeretetet és rengeteg puszit kapott."