Meséljünk a saját könyvélményünkről!
Ideális esetben fel tudjuk idézni mindazt, ami az adott könyvben történik. Próbáljunk arra fókuszálni, ami a gyereket érdekelheti az olvasmányból: csatajelenetek vagy szerelmi történet, tájleírás vagy éppen karakterábrázolás. Beszéljünk őszintén arról, annak idején féltünk-e a kötelezők elolvasásától, mik voltak a saját tapasztalataink.
Tervezzünk kirándulást oda, ahol a cselekmény játszódik – vagy használjuk az internetet!
Jó program lehet, ha nyaralás, kirándulás tervezésénél figyelembe vesszük, az adott évfolyam kötelező olvasmánya hol játszódik. A szó szoros értelmében közel tudjuk hozni a könyvet, kézzelfoghatóvá válik az irodalom és a történelem a gyerek számára. Másik megoldás lehet, ha az interneten keresztül mutatjuk meg a helyszíneket, térképeken követjük, hogy a szereplők merre jártak, az események hol játszódtak.
Keressünk kortársakról, adott történelmi eseményekről érdekességeket!
Sok esetben nem csak az a probléma a kötelező olvasmányokkal, hogy a gyerek nem szeret olvasni, retteg a vastag gerincű kötetektől vagy éppen nem érti az adott nyelvezetet, régies kifejezéseket. Általános probléma, hogy a történelemben sem tudja elhelyezni az adott cselekményt. De segíthetünk neki! Korabeli fotók, érdekes események mutatásával közelebb kerülhet a könyv világához. Kortársak keresése, leírása is sokat segíthet.
Nézzünk kapcsolódó filmet, menjünk színházba!
Bár sem a kötelezők rövidített összefoglalói, sem a filmadaptációk nem helyettesítik az olvasást, egy-egy kapcsolódó film, színházi darab szintén kedvet csinálhat a könyv elolvasásához. Hasonlítsuk együtt össze a könyvben megjelenő figurákat a filmen, színpadon látott karakterekkel, keressük a különbségeket és a hasonlóságokat is!
Ne gyötörjük!
A kötelező irodalom amúgy is ijesztő – mert kötelező. Ne kérdezgessük nap mint nap, hol tart az olvasásban, és adjunk szünetet a feltöltődésre is – akár más irodalmi alkotásokkal, akár szabadon választott könyvekkel. Ne hagyjuk egyedül a gyereket a feladattal, ne legyen számára nyomás a nyár!
