Csaknem egy éven át készítette a portréfilmet Boros Ferenc és Horváth Zoltán. A mintegy hatvan perces alkotás első vetítése előtt Puskás Tivadar polgármester méltatta az ünnepeltet. Aki 90 éves korában ilyen fiatalos, aktív és mozgékony, az szerencsés ember, mondta.
Én már elég régóta ismerem a professzor urat, aki már évtizedek óta meghatározó személyisége a város közéletének Nehéz lehet olyan miniszterelnök utódának lenni, aki a többi között a gyermekvédelmi törvény létrehozásában is jeleskedett és mindig Vas megyében gondolkodott, mert ez volt az otthona. Ahogy a miniszterelnök előd, úgy a professzor is országos jelentőségű dolgokat tett, hiszen ő a magyar aneszteziológia atyja. A szerzőknek, a film alkotóinak abból a szempontból könnyű dolguk volt, hogy Szombathelyen könnyű alanyokat választani, mert fantasztikus személyiségek élnek, dolgoznak itt – fogalmazott köszöntőjében a polgármester.
A film
Egy barázdát én is hagytam című portréfilmre nagyon sokan eljöttek, ott voltak a tisztelők, az egykori munkatársak, és a jelenlegi önkormányzati képviselők is.
A film elején az őseiről a temetőben beszélt a 90 esztendős Széll Kálmán, aki gyermekkorában nagyon sokat fürdött a Gyöngyösben, mert akkor még lehetett fürödni a patakban, bár a vízimalmok ezt egy kicsit megnehezítették. Megtudtuk, hogy ikertestvérével a Premontrei Gimnáziumban tanultak, majd a kőszegi Hunyadi Mátyás Honvéd Alreálban is sok hasznos évet eltöltöttek.
Rendkívüli fegyelem volt Kőszegen, 11 évesen kerültem ide, aztán hadapród-iskola következett. Ezután 18 évesen, 1944-ben bevonultam és egyből részt kellett vennem az Árpád vonal kiépítésében. Felderítő és partizánelhárító is voltam, aztán a háborút követően megveszekedett békepárti lettem. Mindig orvos akartam lenni, de katonaként is szívesen szolgáltam – mesélte fiatalkori élményeit a film főhőse, Széll Kálmán.
Ezután az orvosi hivatásra terelődött a figyelem. Megtudtuk a filmből, hogy az anatómiai intézetben annak idején nem volt elég boncanyag, az egyetemet nagyon nehéz körülmények között végezte el ikerfivérével együtt, majd bekerültek a Szent Imre Kollégiumba. Olyan kevés orvos volt akkoriban, hogy szigorló orvosként 6 órát dolgozott, majd hazament tanulni. Kitűnő eredménnyel végzett.
Megható pillanatokat éltünk át, amikor kiderült, hogy egy ifjú hölgy 14 évesen beleszeretett Széll Kálmánba, mégis csak ritkán találkoztak évekig. Aztán több év múlva, 1957. szilveszterkor összeházasodtak, majd Annamária és Kálmán nevű gyermekük született a házasságból.
Széll Kálmán 1968-ban került a szombathelyi főorvosi székbe.
Ezen az osztályon nem az orvosoknak vannak betegei, hanem a betegeknek vannak orvosai. A jó Isten volt az első aneszteziológus. Az első gépi altatást 1955-ben csináltuk Szombathelyen. Autodidakta voltam, önmagamtól voltam hülye – elevenítette fel az aneszteziológusi emlékeit a professzor, aki az 1966-os montreáli munkavállalásáról, a laringoszkópról és a műtéti blokkról is beszélt a filmben.
A magyar nővérek a legjobbak a világon. Ők voltak az én hadseregem. Szabad volt nekik hibázni, hiszen az én vállam széles volt, elviseltem – ezekkel a szavakkal dicsérte munkatársait Széll Kálmán, akit a kollégák főnöknek választottak, mert akkoriban nem szakmát, hanem főnököt választottak. Persze a munkatársak is megszólaltak, Ő a FŐNÖK, csupa nagybetűvel, mondták valamennyien.
A szellemiség igen, de a személyiség nem utánozható. Kevés ember mondhatja el magáról, hogy egy helyen dolgozott amíg elment nyugdíjba. Én ilyen ember vagyok – tette hozzá Széll Kálmán, akiről azt is megtudhatta a filmnéző, hogy nagyon szívesen oktatott meglepő módon filozófiát, etikát és orvostörténetet is a POTE Egészségügyi Főiskolai Karán.
Széll Kálmán időskori éveit is bemutatta a film, elhangzott, hogy a Vasi Szemlében sokat publikált, ezért aztán felkértek tanácstagnak, mert kritikus volt. Aztán a rendszerváltás idején az MDF és a KDNP is agitálta, utóbbinak később megyei elnöke is lett.
Érdekességek is kiderültek a filmből, mint például az, hogy Szombathely azon ritka helyek egyike, amelynek két ugyanolyan nevű díszpolgára is van, a dr. Széll Kálmánok ilyenek.
A film felidézte a 2015-ös ünnepi közgyűlést is, ahol Széll Kálmán emlékezhetett a képviseleti demokrácia 25 esztendejére. Ekkor a megalkuvás nélküli tiszteletről és becsületről beszélt, de arról is őszintén vallott, hogy egyszer a herényi temetőben, apjáék, Széll Ernőék mellé kerül majd Ő is.
Boldog ember vagyok, feleségemmel kitartottunk egymás mellett, gyermekeim is boldogok, unokáim is jól sikerültek – fogalmazott a film végén, majd Arany Jánost idézve, egy barázdát ő is hagyott, és bízik benne, hogy életművét az idő homokja sem fedi majd be.
A filmbemutatót követően Széll Kálmánnal és a film készítőivel beszélgethettek a nézők, de megvásárolhatták a főhős ,,Erőméz” című könyvét is.
