Szombathelytől 17 kilométerre délre találjuk Sorkifaludot, amit a Sorok-patak után neveztek el. A patak neve pedig Súr vezér nevéből eredeztethető, kicsinyítő képzővel. 1943-ig Sorkikisfaludnak hívták a települést.
Ez a terület már az őskorban lakott volt, a falu határában három csiszolt kőbaltát találtak. 1271-ben említik először a Sorok-patak melletti Surk nevű birtokot. Ez a név 1291-ben is feltűnik, majd 1421-ben Sark, 1424-ben viszont már Soork formában olvasható a település neve a forrásokban. 1436-ra Sorkra rövidült a köznemesi község neve.
1281-ben említik elöször Dömötörit, akkor még Demwteri néven. 1457-ben Demeteri, 1465-ben Demethery alakokban jegyzik és főleg kisnemesek lakták. Itt találhatók az Egerváry, az Oswald és a Bejczy családok kúriái, az egykori malomban pedig lovasfogadó üzemel. Dömötöriben született Gyömörey Kálmán 1848-as honvéd százados, aki Perczel Mór és Guyon Richárd hadtestében is szolgált és részt vett a délvidéki harcokban is.
1424-ben olvasható a feljegyzésekben Kysfalud neve, ami szintén kisnemesi község volt, határát pedig jól termőként aposztrofálták.
Scenthloranth 1332-ben olvasható először az írásos forrásokban, majd 1337-re Sanctus Leonardus-ra, 1381-re pedig Zenthleonardra változott a település neve. 1449-ben a Plebanus de S. Leonardo szöveg tűnik fel, ami Szentléránt plébánosára utal. 1463-ban Zenthleranth, 1484-ben Santus Leonardus néven szerepel. A szentléránti római katolikus templomot 1777 és 1782 közt átépítették, ami 1850-ben leégett. Az újjáépítés a szombathelyi Brenner család tervei alapján történt meg. 1812-ben Szentléránton született Saly József, aki évtizedekig volt a pesti egyetem tanácsjegyzője.
Taródháza határában állt Zalak falu, amit 1278-ban említenek először Locus castri in terra Zalak cum fossatis et indaginibus antiquis néven. Zalak várát a Hermán nembeli Dés kapta IV. Béla királytól 1269-ben, de alig tíz évvel később már romosan állt. Az írott forrásokban 1370-ben tűnik fel ismét Zalak neve, amit 1389-ben már Poss. Zathahaza al. nom. Zalak formában jegyeztek le. Poss. Kapolna alio nomine Zalak ac poss. Thothfalu al. nom. similiter Zalak megjegyzés 1418-as feljegyzésben olvasható, és annyit tesz, hogy Zalakot Kápolnával és Tóthfaluval is azonosítják, utoljára 1453-ban említik Pred. Zalak alakban. A 15. században az Egervári és a Molnári családok birtoka volt a falu.
Taródházán található a Nádasdy család 17. századi kastélya, ami Nyugat-Magyarország legrégibb téglakastélya. A másik érdekessége, hogy mindkét szintjén boltíves szerkezetű. A taródházi temetőben nyugszik Inkey Béla, a magyar agrogeológiai kutatások megalapozója.
1910-ben Dömötörinek 433, Sorkikisfaludnak 265, Szentlérántnak 354 jobbára kisnemesi származású lakosa volt. 1939-ben a először Sorkikisfalud néven egyesítették a falvakat, Sorkifalud nevet pedig egy 1943-as belügyminiszteri rendelet után kapta a település.
