Az interneten már millióféle társkereső oldalra, alkalmazásra bukkanhatunk, kedvünkre válogathatunk közülük. Van, ahol lakhely, képek alapján kereshetünk partnert, máshol iskolai végzettség szerint mazsolázhatunk, most pedig megjelent egy egészen új verzió, amely jócskán megosztja a közvéleményt. Itt ugyanis nem a komoly kapcsolat, de még csak nem is a laza flört áll a középpontban, hanem fiatal lányok és fiúk nyíltan keresnek maguk mellé úgynevezett támogatót, aki bizonyos szolgáltatásokért (ami nem feltétlen jelent szexet) adhat anyagi vagy megegyezés szerinti egyéb dolgokat. De hogyan is működik egy ilyen típusú partnerkereső? Mennyire vállalják a felek nyíltan, hogy miért is regisztráltak?
Belevetettem magam egy emberkísérletbe, SugarBabyvé váltam egy hétre, hogy testközelből nézhessem meg a cukorvilágot, ahol Sugardaddyk és Sugarmommyk várják a csinos, fiatal partnereket.
Nőként több a lehetőség
Némi előzetes tájékozódás után úgy döntöttem, nőként, azon belül Sugarbabyként érdemes regisztrálni, hiszen itt is ugyanaz a tendencia, mint bármelyik másik társkeresőn. Sok a férfi, kevesebb a nő, így a hölgyek nagyobb eséllyel válogathatnak, mint a férfiak. Arról nem is beszélve, hogy Sugarbaby/boyként nem muszáj fizetni az üzenetküldésért, Sugardaddy/mommyként pedig igen, a díj közel tízezer forint. Tehát az oldal egyértelműen a támogatói rétegre, azon belül pedig a pénzügyi helyzetre koncentrál. Az is ezt mutatja, hogy támogatóként meg kell adni az életszínvonalunkat és az évi keresetet milliós nagyságrendben. Sőt, még úgy is fitogtathatjuk a vagyonunkat, ha „gyémántokat”, azaz kis piktogramot vásárolunk a nevünk mellé, darabját százezer forintért. Sugarbabyként tehát jóval egyszerűbb, csak regisztrálni kell egy email címmel, kitölteni a személyes adatokat, hogy milyen színvonalon szeretnénk élni (a minimálistól – havi 20 ezer forint körüli támogatás, a luxusig – havi fél millió forint támogatás), fotót nem kötelező feltölteni, de jóval nagyobb az érdeklődés egy fényképekkel ellátott profil iránt, még ha a kezdő képünk egy rajz vagy egy tájkép is. Anélkül, hogy bármit is tettem volna, fél órával a regisztráció után már érkeztek a levelek, a kép nélküli, közhelyekkel teleszórt profilomnak.
Milyen a „választék”?
Korban, anyagi helyzetben és lakóhelyben is meglehetősen széles a választék, bár leginkább Budapest és környéke képviselteti magát a partnerkeresőn. Vas megyében csupán 64 Sugardaddyt találtam, amiből csak 30-nak van nyilvános fényképe, vagyonuk (a kiírás szerint) évi 50 millió forint körül mozog. Koruk is elég eltérő, a legfiatalabb 23, a legidősebb 60 éves, de a legtöbb daddy a harmincas, korai negyvenes korosztályból kerül ki. Kevés a drága autóval pózolós kép, viszont elég sok az egzotikus helyen készült fotó. Meglepően sok az egyedülálló társkereső, a házasoknál kiemelt szerepet kap a diszkréció. Általában mindenki fiatal, intelligens, szép, szimpatikus lányra vágyik. A távolság általában nem számít, a legtöbb üzenetet Pest megyéből kaptam.
Ki, mit akar?
„Amúgy sokféle ember van itt. Beszéltem olyannal is, aki a nagy szerelmet keresi, valaki meg leírja egy az egyben hogy két óra 30 ezer aztán kész” – írta az egyik partnerem.
A fent említett kérdés az egyik legfontosabb ezen a partnerkeresőn, mégis nagyon kevesen mondják ki őszintén, mire is vágynak. Nem tudom, attól félnek-e, hogy elítélik őket, vagy ők maguk is azt gondolják, itt bizony az igaz szerelmet fogják megtalálni. A legrosszabb kombináció sem kizárt, azaz, azt mutatják, sok a pénzük, mégis ingyen szexet szeretnének, abban bízva, hogy a találkozás után a nő mégsem vágyik majd támogatói dologra.
Erre utal a rengeteg „Majd eldől, mit szeretnénk.”, „Nem zárkózom el a támogatói dologtól sem.” vagy a „Ha szimpatikus vagy, akár támogathatlak” válasz is. Legtöbben a nőtől várják, hogy kimondja, amire ők maguk is gondolnak. „Nyitott vagyok bármire, azért mondom, hogy a Te feltételeidre volnék kíváncsi igazából”- írta egyikük. „Én igazából nyitott vagyok sok mindenre, egy intelligens, szép lány társaságára vágyom, akivel lehet beszélgetni, és jól érezzük magunkat” – hangzott egy újabb válasz.
Leginkább a budapestiek merik nyíltan kimondani, hogy mit is akarnak, bár néha elég ködösen fogalmazva.
„Elég sok teher felelősség és elvárás nyomja a vállam, ezért keresek egy szigetet, a boldogság és béke szigetét melyen társam lenne egy nő! Akinek a szeretője lehetnék, aki a szeretőm lenne ... és csak mi ismernénk ezt a szigetet a háborgó hétköznapok tengerén.”
Van, aki a szokásos, nőként vonzónak tartott dolgokat emeli ki. „Ezek alakulnak, utazás, színház, vacsora, vásárlás pl”, vagy „Én elviszlek sok olyan helyre, ahová magadtól nem jutnál el.” Persze akad, aki nyíltan bevállalja a dolgokat.
„A támogatás elsősorban Tőled függ, hogy Te mit, mennyit szeretnél, illetve, hogy mennyire vagy nyitott új dolgokra. Szerepjáték pl. De nem feltétel, csak ha több mindenben vagy benne, akkor többel is tudlak támogatni.”
Persze őrültek itt is vannak
Mindjárt az első órában belefutottam egy testrészfetisisztába, aki hosszan ecsetelgette mit tenne velem, majd mivel nem válaszoltam neki, rengeteg kérdőjellel nyomatékosította a mondanivalóját.
Magán- és társkeresési szféra
Legtöbben már néhány mondatnyi beszélgetés után telefonszám, Facebook, Viber elérést kértek, ha pedig ezt megtagadtam, megszakadt a beszélgetés. Szerintem ebben a helyzetben egyáltalán nem furcsa, ha az illető nem szeretné összemosni a magánéletét ezzel a típusú online jelenléttel, ugyanúgy, ahogy más társkeresőknél, itt sem tudhatjuk, ki is van a másik oldalon. Ezért érdemes fokozottan odafigyelni a személyes találkozó szervezésénél is.
Ami biztos, ez az oldal kitöltött egy piaci rést, hogy mennyire jó dolog egy ilyen társkereső, azt mindenki döntse el maga, ahogy azt is, hogy egy kapcsolatban mi is az érték igazából.