Az Edinburgh-ben nyáron megrendezett Spartan Eb-n elért előkelő 22. hely után az Amerikai Egyesült Államokban, pontosabban Lake Tahoe-ban megrendezett október eleji világbajnokságon szerepelt Kívés Bendegúz. Segítségével elevenítettük fel az extrém versengést.
Hogyan lehet egy extra megmérettetésre felkészülni?
Az utóbbi hónapokban napi két edzés volt reggel és este is. Futás, kondizás és kerékpáros-edzések variácíóját végeztem, emellett a sok verseny is jó edzésnek minősült. Több olyan hétvége is akadt, amikor 2 versenyen is indultam. Egy héttel a verseny előtt még egy 3 napos Spartan Race edzőtáborban is voltam, ahol mindenféle akadályt jól begyakoroltam.
A verseny előtt aztán jött a nagy krach, egy elég súlyos sérülés…
Igen, a verseny előtt 2 héttel kiment a bokám és részlegesen el is szakadt a szalag. Nagyban hátráltatott, mert az utolsó két hét futás edzéseit ki kellett hagynom, ezeket kerékpározással pótoltam. Csak szergyakorlásokat végeztem és a kezeimet erősítettem. Amikor elérkezett a verseny, már tudtam futni, de közel sem azt a tempót, amit szerettem volna.
És akkor jött a rajt…
Eljött a nagy nap, bemelegítés, kicsit éreztem, hogy húzódik, de még gyorsan nem futottam. Aztán elrajtoltam, de elhagyott az élmezőny. jött a hegyi szakasz. Jól ment, nagy erőm volt és nagyon meredek volt a pálya, ezért a lassú tempó kedvezett a bokámnak. jöttek a feladatok, ezek hibátlanul mentek. Jól haladtam előre, de jött a lefelé menet. Itt jött a baj, nem tudtam nagy tempót futni, ezért rengetegen megelőztek. Aztá a következő emelkedő, próbáltam felzárkózni, ami sikerült is, de csak a következő lejtőig. Minden feladat hibátlanul ment. Dárda bele a közepébe, monkey bar simán ment, zsákcipelés szintén jól sikerült, a felfelé lefelé viszont rosszul esett. Drótkötél alatt pörögve mentem, mert nagyon nem ment kúszva, ezért jól megszédültem. Ezután 3 jéghideg vizes akadály következettt. Az utolsó az a hegy tetején volt, az egy kb. 3-4 perces úszás volt. Itt teljesen átfagytam és innen végig lefelé haladt a pálya, itt már nagyon ki voltam attól, hogy nem tudok erőmhöz méltóan versenyezni. A rönkcipelés jól ment, egész jó rönköt fogtam ki. A vödörcipelés viszont halálos volt, ezzel küzdöttem meg leginkább. A végén jött a zsákfelhúzás, ezt nem tudtam megcsinálni, aztán jött a kötélmászás, az sima volt. Azután egy Mulit, bár az utolsó csengő előtti kötélre nem tudtom átkapaszkodni. Az első Világbajnokságom így sikerült. A legnehezebb az volt fejben, hogy végigcsináljam, így sérülten is. Nagyon rossz volt megélni, hogy sok olyan ember megelőzött lefelé, akiket még nem is láttam. Mindenesetre nagyon sokat tapasztaltam, nagyon jó volt kint versenyezni.
Sérülten is sikerült teljesíteni a távot…
A távot igen, ám a verseny előtt kitűzött célomat nem sikerült teljesíteni, hiszen a legjobb 30-ba szerettem volna bekerülni. Akikkel versenyezni szoktam itt, Európában, ők valamennyien a Top 50-be kerültek, én csupán a 167. lettem.
Kívés Bendegúz közben már a következő versenyére készül, sokat edz és a futás is egyre jobban esik a lábának. Október 22-én, Tokajban ''szuper" távot kell teljesítenie, ami azt jelenti, hogy 10 km-nél hosszabb távra és 20-nál több akadályra lehet számítani
