ITT már megírtuk, hogy Dani miként jutott a döntőbe, most az ő szemszögéből elevenítjük fel a grossettói éremszerzés körülményeit.  

Az első szó a gratuláció, de megjegyzendő, hogy a selejtező nem éppen úgy indult, hogy Te éremesélyes leszel…

Valóban, a selejtezőben volt egy nagyon zavaró tényező, a kör közepén egy mélyedés volt, ami már akkor is feltűnt, amikor első nap lementünk megnézni a stadiont. A selejtezőben nagyon nehezen tudtam csak megszokni és semmibe venni. Ez meg is látszott a 71.92 méteres kvalifikációs eredményemen is, hiszen 73 méter volt a kvalifikációs szint, amit nem tudtam elérni. Ugye én az első csoportban voltam, szóval, amikor a B kvalifikációs csoport dobott, akkor végig izgultam, hogy egyáltalán bekerülök-e a döntőbe.

Mit reméltél a selejtezős 7. hely után?

Őszintén megmondva nagyon reméltem már kiutazáskor is, hogy egy éremmel a nyakamba térek haza.

A döntő mennyiben volt más volt, mint a selejtező?

A döntő napja már egy teljesen más nap volt, nem kellett reggel 6-kor kelni, rá tudtam testileg és lelkileg is készülni, hangolódni a versenyre. A második bemelegítő dobás után már egyáltalán nem foglalkoztam a kör hibájával, nem törődtem vele.

Kétszer is 75 méter fölé kerültél…

A második 75 méter feletti dobásomnál éreztem némi hiányosságot a kidobásban, ha az rendesen megcsináltam volna, akkor lehet, hogy javítottam volna és azzal talán el tudtam volna csípni a 2. helyen végzett fehérorosz versenyzőt.

Elégedett vagy a sorozattal?

Igen, már csak azért is, mert minden dobásom érvényes volt, igaz volt olyan dobásom is, ami csak 71 vagy 72 méter volt, de ez azért, mert nagyon hajtani akartam a dobást és rossz helyen húztam meg a szert. Nagyon örülök ennek az eredménynek, most a nyáron még megpróbálok egyéni csúcsot dobni mind a 6 kg-os, mind a 7,26 kg-os szerrel is.

Végeredmény: 1. Hlib Piskunov (ukrán) 81.75, 2. Aliaksandr Shymanovich (fehérorosz) 77.74, 3. Rába Dániel 75.95 méter.