Talán többen is átélték azt a szörnyűséget olvasóink közül, amikor 1965-ben Szombathely város nagy része víz alá került a Gyöngyös-patak, a Sorok-Perint és az Arany-patak árvizei miatt. A helyi katasztrófa levonulását követően a vízügyi szakemberek tanulmányterveket készítettek annak megvalósítására, hogy a lakott területek mentesüljenek az árvízi elöntésektől, valamint az árvízi veszélyeztetés ne legyen akadálya az egyes területek további fejlesztésének. Ezekről a tervekről tartottak szerda délután sajtótájékoztató a szombathelyi városházán.

Elsőként Puskás Tivadar polgármester beszélt a projektről.

Szombathely megyei jogú város biztonságának szempontjából nagyon fontos, hogy a lukácskázi víztározó megépítése után egy fél évtizeddel elindulhat a dozmai víztározó megépítése is. Ha ez kész, akkor Szombathely árvízi fenyegetettsége megszűnik. Az új projekt a Modern Városok Program keretében valósul meg kicsit több, mint 2 milliárt forintból. Bár nem látványos, de nagyon fontos fejlesztés ez, hiszen így a város biztonsága fokozódik.

Ezt követően Hende Csaba, Szombathely országgyűlési képviselője kapott szót, aki személyes élményeit is megosztotta velünk.

1965 tavaszán picit idősebb voltam már, mint öt éves, és az Árpád utcában laktunk. Az Arany-patak árvize elöntötte ez egész utcát, de a Gyöngyös és Perint is olyan mértékben kiáradt, hogy a város több pontján csónakokkal közlekedtek az emberek. Óriási károk keletkeztek. Emlékszem arra az ijedtségre, ami a felnőttekről a gyerekekre is átragadt.  A férfiak szerszámokat ragadtak és mentek árkokat húzni, próbálták elvezetni a vizet, de szinte tehetetlenek voltak ellene. Akkor éreztem először, hogy az elemeknek - konkrétan a víznek - mekkora ereje van és az ember mennyire pici és kiszolgáltatott. Ez a helyzet az, ami már sok éve fenn áll Szombathelyen még napjainkban is mindaddig, amíg a dozmati víztározó meg nem épül.

A képviselő beszélt arról is, hogy miként valósulhat meg ez a fontos fejlesztés.

Több mint 50 évenek kellett eltelnie ahhoz, hogy akadjon 2 milliárd forint az állami költségvetésben, hogy ezt a fenyegető rémet a szombathelyiek feje fölül el lehessen hessegetni.  Ez az összeg egyébként úgy akadt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úrral és Puskás Tivadar polgármester úrral hármasban sorra vettük, hogy melyek a Szombathely fejlődése szempontjából legfontosabb ügyek, illetve mik azok, amik ezt a kérdést leginkább veszélyeztetik. Amit ez alapján összeállítottunk 100 milliárd forintos értékben, annak egy része a dozmati víztározó. Ahogy ez megvalósul - mert lesz rá pénz -, ugyanúgy megvalósul a megállapodásban rögzített többi tétel is.

Gaál Róbert, a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója a projekt részleteit ismertette.

Mint azt megtudtuk, a dozmati tározó építésével, az Arany-patak mederrendezésével megvalósul azonban az a cél, hogy Torony, Sé és Szombathely is mentesüljön az Arany-patak okozta árvízi elöntésektől. Szombathely és az alatta lévő települések árvízi védettsége (Balogunyom, Sorkikápolna, Sorkifalud és Zsennye) a „Szombathely és a környező települések árvízi védelmét szolgáló dozmati víztározó megépítésé”-vel, majd a két árvízcsúcs-csökkentő tározó (Lukácsházi- és a Dozmati-tározó) összehangolt működtetésével válik teljes körűvé.

Az árvízcsúcs-csökkentő tározók üzemeltetésével a létesítmények alatti termőföldeket sújtó vízkárok is megelőzhetők, csökkenthetők, nő a lakosság árvízi biztonsága, s olyan komplex fejlesztések valósíthatók meg, amelyek elősegítik a gazdasági fellendülést, az idegenforgalmat, a turizmus fejlesztését.

A tervezett dozmati tározó völgyzárógátja Dozmat község nyugati belterületi határa felett, az Arany-patakon létesíthető. A tervezett völgyzárógát hossza közel 400 m lesz, legnagyobb magassága megközelíti a 8 m-t. 44 hektáron mintegy 1 millió köbméter víz befogadására alkalmas tározótér kialakítására is sor kerül. Az árvízi tározó részeként megvalósuló 7,1 hektár vízfelületű állandó vizű tó, kedvező tájképhatást nyújt, a természet közeli vízi élővilág megtelepedésére és életfeltételeinek biztosítására is alkalmas, de általa lehetővé válik majd a Szombathelyi Csónakázó tó vízpótlásának javítása is.

A projekt részeként - a lefolyási viszonyok javítása érdekében - az Arany-patak alsó és felső szakaszának mederrendezésére is sor kerül. A kivitelezésen túl a költségvetés tartalmazza az előzetes tanulmányok, engedélyezési tervek készítésének díjait; a fejlesztéshez szükséges ingatlanok adás-vételére, igénybe vételére fordított összegeket; a terület-előkészítéshez szükséges régészeti feltárások, lőszermentesítés, talajmunka bekerülési költségét; eszközök megvásárlásának árát; mérnök, műszaki ellenőr vállalkozói díját; közbeszerzési tanácsadó költségeit; a nyilvánosság biztosításához szükséges forrást; és a szakmai megvalósításban közreműködők pénzügyi elszámolását.

A támogatási szerződést 2016. augusztusában írták alá. A kivitelezési munkák kezdete pedig 2018. februárja lesz. A Teljes építkezés várhatóan 2019. júliusában végződik majd. A „Szombathely és a környező települések árvízi védelmét szolgáló dozmati víztározó megépítése” projekt zárására 2019. év végéig kerül sor. A beruházás teljes költsége 2 milliárd 35 millió Ft lesz.